2005. június 28-án a Navy Seals négy tagját veszélyes és titkos akcióba küldik Afganisztán Hindu Kush régiójában. A Vörös Szárnyak fedőnevű küldetés célja magas rangú tálib vezetők semlegesítése. Azonban a küldetés balul sül el, a csapatra ellenséges erők támadnak, s a négy katona csakhamar magára marad, minimális eséllyel a túlélésre.
Amikor 2001. szeptember 11-én sosem látott méretű támadás érte az Egyesült Államokat, egy nap sem kellett hozzá, hogy döntés szülessen az első válaszcsapásról. Egy fiatal, vakmerő, de igazi háborút még sosem látott tiszt vezetésével egy elit kommandós egységet dobtak le az afgán hegyek közé. A feladatuk az, hogy eljussanak Mazár-e Sarifba, elfoglalják a várost és elvágják az al-Kaida utánpótlási vonalát.
Egy francia újságírónőt tálib fegyveresek túszul ejtenek Kabulban. A francia kormány dönt, különleges erők néhány katonája rögvest útnak indul, és ejtőernyővel földet ér, hogy egy eldugott pakisztáni hegyi faluból kimentsék őt. A mentőakció persze nem megy olyan könnyedén: rádiójuk tönkremegy, a tálibok üldözik őket, így nem kérhetnek helikopteres kivonást. Gyalog indulnak a hófödte több ezer méteres Hindukus hegyláncain keresztűl Afganisztán felé, ahol a határ mentén francia NATO bázis van.
Egy lelőtt tengerésztisztnek biztonságba kell vezetnie egy gyermeket az ellenséges tálib gyűrűjén keresztül, és túl kell élnie a brutális afganisztáni vadonban.
A Kenyérkereső a 11 éves Parvana-ról szól, aki arra teszi fel az életét, hogy biztonságot nyújtson a családjának és megmentse az apját. Parvana apja, Nurullah történelmet átszövő fantáziatörténeteket mesélt neki gyerekkorában, amikor a lány segített neki a piacon a talibánok irányítása alatt álló Kabulban, 2001-ben. Amikor az apját letartóztatják, Parvana az egyetlen, aki elég bátor ahhoz, hogy akkor is a keresse a férfit, amikor mindenki más már feladta a reményt.
A harcokba belefásult, azok során megsérült Chris Merrimette (Josh Kelly) tizedes egysége azt a feladatot kapja, hogy egy, a tálibok által uralt terület határán lévő előőrs kimerült készleteit töltse fel. Az ellenséges Helmand tartományon át vezető útjuk során leinti őket a haditengerészet különleges egysége, és egy új, nemzetközi jelentőséggel bíró feladatot ad nekik: segíteniük kell egy afgán nőt – aki azzal szerzett magának hírnevet, hogy ellenszegült a táliboknak – abban, hogy elmenekülhessen az országból. Szárazföldi vagy légi támogatás híján Merrimette-nek és embereinek minden bátorságukat és tűzerejüket össze kell szedniük ahhoz, hogy a háborús övezeten át a biztonságba kísérjék az asszonyt.
Az utóbbi idők egyik legnagyobb sikerű, legméltatottabb könyve alapján készült ez a mélyen megrendítő film barátságról, családról, pusztító erejű hibákról és a megváltó szeretetről. A háború szélén álló, kettészakadt országban két gyermekkori jóbarát, Amír és Hasszán örökre elszakad egymástól. Gyönyörű délután van Kabulban, az égen magasra szárnyal a kitörő öröm és az ártatlan sárkányeregető verseny számtalan gyönyörű résztvevője. Ám a győzelem keserű következményeként az egyik fiú gyáván elárulja a másikat, és ez tragikus események sorát indítja el... És elkezdődik a megváltáshoz vezető keserves út... 20 évvel később a már Amerikában élő Amír visszatér a tálibok által vasmarokkal uralt, veszedelmes Afganisztánba, hogy szembenézzen a sötét titkokkal, melyek még mindig kísértik őt, és hogy egy utolsó merész próbálkozással megpróbáljon mindent jóvátenni.
A riporter Kim Baker úgy dönt, hogy felpezsdíti unalmas életét. Otthagyja kényelmes irodai állását New Yorkban, és elvállal egy afganisztáni megbízást. Távol otthonától, kizökkenve komfortzónájából, és felocsúdva a kultúrsokkból, Kim összebarátkozik egy másik riporterrel Tanyával, egy szigorú ezredessel, és a bájos fotóriporterrel. Az új barátai segítségével már könnyebben kiismeri magát a távoli világban. A nagy káoszban Kim felfedezi igazi erősségét, és mindent kockára tesz a nagy sztoriért.
Ebben a rendhagyó dokumentumfilmben megismerhetjük azokat az eseményeket, melyek egy fiatal pakisztáni diáklány, Malala Yousafzai tálibok általi megtámadásához vezettek. Malala azzal vívta ki maga ellen a tálibokat, hogy felszólalt a lányok oktatása ügyében, de a támadás után beszédet mondott az ENSZ-ben is.
Miután Mohammed (Vincent Gallo) az amerikai hadsereg fogságába esik, Afganisztánból egy titkos európai fogolytáborba szállítják. Egy közlekedési baleset folytán váratlanul szabaddá válik, és menekülni kezd egy behavazott rengetegben, mely számára idegen környezet a megszokott sivatagi táj után. Nyomában egy hadsereg, amely hivatalosan nem is létezik. Mohammednek szembe kell néznie azzal, hogy az életben maradásért ölnie is kell.
Armadillo egy angol-dán katonai támaszpont neve Afganisztánban. Janus Metz dokumentumfilmes csoportja egy fiatal dán katonákból álló egység mindennapjairól tudósít, amint szembenéznek a háborús konfliktus okozta veszélyekkel. Metz rokonszenvvel ábrázolja a közlegényeket, a családjuktól vett könnyes búcsútól kezdve a táborban rájuk váró rutincselekvések unalmáig. A rendező az erődítményen kívüli élet összetettségét is érezteti azzal, ahogy hangot ad a koalíciós erők és a talibánok kereszttüzébe szorult afgán civilek sérelmeinek. A film középpontjában egy, a dánok és néhány tálib fegyveres között kitört tűzharc áll; ez a filmriportként működő részlet később komoly vitákat váltott ki Dániában, ahol kifogásolták a dán katonák tetteit, a film azonban nem vitairatnak, sokkal inkább a háború zűrzavarának és kegyetlenségének érzékeltetésére készült.
„Az én világom a szeretetről szól, amely a füstös és piszkos háború alatt is létezik. Imádom a költői mozit. Az Osama egy keserű és tragikus történet az életünkről, a legrosszabb időszakról, amikor senkinek nem volt joga önállóan döntést hozni. Ez a történet azokról szól, akik az igaz énjüket elvesztették az Osama név alatt. Ez a film a félelemről szól, arról, amikor az emberek még az árnyékok hangjától is megijednek. Az Osama egy történet a nők tartós és szűnni nem akaró rabságáról, valamint egy kislányról, aki megszenvedte az összes vallási lehetetlenséget és az igazságszolgáltatás törvénytelenségeit.” - Siddiq Barmak
Restrepo egy távoli, elszigetelt amerikai támaszpont az afganisztáni Korengal-völgyben. Állítólag az egyik legveszélyesebb hely, ahol jelenleg amerikai katona szolgál, beszédes módon a nevét is egy bevetés közben megölt katonai orvosról kapta. A rendkívüli helyről most rendkívüli dokumentumfilm készült: Sebastian Junger és Tim Hetherington haditudósítók kísérleti alkotásában nincsenek interjúk, nem érvelnek tábornokok és diplomaták, a kamerák egyetlen pillanatra se hagyják el a halálos Korengal-völgyet - a filmben csak háború van, csak a nyers valóság van, csak a Restrepóban szolgáló szakasz kőkemény, kendőzetlen élete van. Sebastian Junger és Tim Hetherington a díjnyertes filmben nem ítélkezik, nem magyaráz, egyszerűen csak mindent megmutat - a konklúzió levonását meghagyva a nézőknek.
A Visszavonulás az amerikaiak 20 éves afganisztáni háborújának utolsó kilenc hónapját mutatja be több nézőpontból: az amerikai különleges erők egyik utolsó ott állomásozó egységét, egy fiatal afgán tábornokot és alakulatát, akik minden nehézség ellenére hazájuk védelméért harcolnak, valamint a civileket, akik kétségbeesetten próbálnak menekülni, miközben az ország összeomlik, és a tálibok átveszik a hatalmat. A ritkán látható műveleti irányítótermektől a harcok frontvonalán át a kabuli repülőtéren uralkodó káoszig az amerikaiak végső kivonulása idején a film különleges betekintést nyújt Amerika leghosszabb háborújának utolsó időszakába.
Afghanistan is at a crossroads between traditions and a contemporary lifestyle.
Andrea Rosso, an agent of Italian foreign intelligence service AISE, undertakes risky missions in Afghanistan and Lebanon.
