1949, Franciaország. Clément Mathieu, a munkanélküli zenetanár elvállal egy felügyelő-tanári állást egy nehezen kezelhető gyerekek számára fenntartott nevelőintézetben. Az igazgató, Monsieur Rachin által bevezetett és alkalmazott kemény, rideg nevelési módszerek megdöbbentik az új tanárt. A zene varázsának és a közös éneklésnek köszönhetően azonban Mathieu-nek sikerül megváltoztatnia a gyerekek hétköznapjait.
Történetünk főhőse Kusakabe Hikaru, egy, csak fiúk által látogatott iskola tanulója. Az osztály, ahová jár, kórusfesztiválon akar részt venni, amire szorgalmasan próbálnak is. Azonban egy alkalommal Kusakabe-kun észreveszi, hogy az osztálytársa, a szemüveges Sajou Rihito nem énekel a többiekkel együtt. Először azt hiszi, a fiú nem szeret énekelni, ám eme feltételezését cáfolandó hamarosan rajtakapja Sajout egy elhagyatott osztályteremben, amint a dalt dúdolgatja. Gondolkodás nélkül szólítja meg és kezd el neki segíteni a gyakorlásban, ezzel pedig kezdetét veszi kettejük közös története.
Egy fiatalember a családja történetét kutatja napjaink Londonjában. Az emlékek között újra és újra felbukkan Anne neve. Anne Keyes csinos, fiatal színésznő volt 1939-ben, a magas rangú politikus, Alexander Keyes fogadott lánya. A családi otthonban él az apja, az anyja, Maud, Ralph, a kezdő diplomata bátyja és a társaságbeli nővére, Celia mellett. Anne szerelmes a Külügyi Hivatal tisztségviselőjébe, Lawrence-be. A nő tudomást szerez néhány ártatlannak tűnő összejövetelről. Amikor rádöbben, miről is van szó, veszélybe kerül az élete, ugyanis azokat, akik tudomást szereznek ezekről, megfenyegetik, vagy megölik.
A kamasz Bennyvel nem törődnek a szülei. A tizennégy éves srác minden idejét videózással és kamerázással tölti. A képernyőn a brutális, erőszakos felvételeket szereti nézi, vagy az ablakból eléje táruló látványt rögzíti kamerájával. Számára minden, ami videóra van rögzítve, jobb és valóságosabb, mint amit a szemével lát. Különösen az általa felvett disznóölés képeit elemzi, sokszor megnézi, lelassítja, visszapörgeti. A videokölcsönzőben megismerkedik egy lánnyal, akit felhív a lakásukra. Azután hidegvérrel megöli, miközben mindezt videóra veszi. Később a felvételt megmutatja a szüleinek.
Jonathan csak 12 éves, de már a hatodik iskolába jár. Az utolsó esélye a lipcsei St. Thomas iskola, amely világhírű fiúkórusáról vált ismertté. Az igazgató, dr. Johann Bökh felveszi őt, és hamar kiderül, hogy Jonathan nem is kerülhetett volna megfelelőbb bentlakásos iskolába. Hamar összebarátkozik a szobatársaival - a szabadelvű Martinnal, a szégyellős Ulival, a kísérletező kedvű ifjabb Kreuzkammal és a mindig éhes bokszbajnokkal, Matzcal. A fiúk elviszik őt titkos találkozóhelyükre is, egy elhagyott vasúti kocsiba. Egy nap ott találnak egy rejtélyes idegent, a Nemdohányzót, akinek szintén van kulcsa a vagonhoz. Másnap reggel a fiúkórus koncertfelvételre készül a Miklós-templomban, amelyet azonban megzavarnak a "bejárók", akik mindig ellenségeskednek az internátusbeliekkel. A bejárók elrabolják Kreuzkammot, és elégetik a kottákat.
