Kulcsszó Iraq

A háború borzalmas. Chris Kyle pedig a borzalom nagymestere. Gyerekkorában Texasban járt az apjával vadászni, 2001 szeptembere után pedig úgy érezte, a hazájának szüksége van rá. Tengerészgyalogos-kommandós lett, és Irakban vált mesterlövésszé: az első vonalban harcolt, de mindig egyedül volt; kilométeres távolságokból ugyanúgy, mint közelharcban, egy szál pisztollyal a kezében. A Pentagon dokumentációja szerint 150 ellenséges katonával végzett. Nem csoda, hogy úgy hívták: "el Shaitan", az ördög. A háború azonban nem diadalmenet: a film nemcsak a győzelmekről, hanem a szörnyű megpróbáltatásokról, sebesülésekről és a bajtársak haláláról is szól.

Ne légy szerény! Ez az üzleti világ alapszabálya. Efraim Diveroli és David Packouz ugyan semmit nem tud sem szabályokról sem az üzleti világról – lepukkant kis szobában élnek Miamiban, és napjuk nagy részét különféle füvek szívásával töltik –, de amikor meghökkentő módon az ölükbe pottyan a szerencse, nem mondanak nemet: és hamarosan aláírnak egy háromszáz millió dolláros szerződést a Védelmi Minisztériummal. Vállalják, hogy fegyvert és muníciót szállítsanak Afganisztánba az USA szövetségeseinek. Nem csináltak még ilyet soha, ennyi pénzről még csak álmodni sem mertek, de igent mondanak – és igyekeznek a lehető legtöbbet kihozni a helyzetből, amivel elképesztő bonyodalmakba keverik magukat. Orosz fegyverkereskedők, albán gengszterek, washingtoni politikusok, egy svájci külkereskedő keringenek körülöttük… Miami Beachtől az iraki-afgán határig ver hullámokat ez a szélhámosság.

Az Oszama bin Laden utáni hajtóvadászat két amerikai elnöki ciklus és az egész világ figyelmét lekötötte több mint egy évtizeden át. Végül azonban egy apró, ám briliáns CIA-ügynökökből álló csoportnak sikerült őt előkerítenie. Küldetésüket természetesen teljes titokban kellett véghezvinniük. S noha az akció számos részlete azóta nyilvánosságra került, a hírszerzési műveletek legfontosabb mozzanatainak többsége - beleértve az említett CIA-csoport központi szerepét - most kerül először a nagyvászonra az Oscar-díjas páros, Kathryn Bigelow és Mark Boal legújabb lebilincselő filmjében.

Két amerikai katona életveszélyes helyzetben ragad, egy iraki mesterlövész célkeresztjében. Csak egy ingatag fal választja el a prédát és a vadászt egymástól.

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

Vége az Öböl-háborúnak, az amerikai katonák haza készülődnek, néhányuknak azonban nem hiányzik a civil élet. Egy menekültnél talált térképről kiderül, hogy a kuvaiti aranyrudak rejtekhelyét ábrázolja. Négy katona, Archie Gates (George Clooney) vezetésével, állig felfegyverkezve magánakcióba kezdenek a kincs felkutatására. Troy Barlow (Mark Whalberg) és barátja Conrad (Spike Jonze) hamarosan megtudják, hogy az iraki valóság egészen más, mint amit a tévéhíradók boldog beszámolóiban láthatnak.

Valerie Plame, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA titkos ügynöke volt. Titkos ügynöki státuszát érdekes módon éppen a Fehér Ház hivatalnokai hozták nyilvánosságra, azaz elárulták, felfedték őt, mégpedig feltehetőleg férje, Joe Wilson miatt. Az árulás oka Joseph C. Wilson volt diplomata markáns véleménye volt, amely megjelent 2003-ban a New York Times hasábjain. Wilson élesen bírálta a Bush-kormányzatot és megkérdőjelezte az iraki invázió jogosságát, valamint arról is szót ejtett, hogy megmanipulálták a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos jelentéseket. A Bush-ellenes írás publikálása után Valeria Plame gondosan felépített és álcázott élete szertefoszlott.

William Tell (Oscar Isaac) börtönviselt ex-katonaként kártyázással keresi a kenyerét. Tellnek nincsenek céljai, azt állítja, hogy csupán szeret játszani – a felfokozott, mégis egyhangú élete viszont magasabb szintre lép, amikor egy ambiciózus nő (Tiffany Haddish) pókerturnéra nevezi be, miközben egy bosszúszomjas kölyök, Cirk (Tye Sheridan) is mellé csapódik. A The Card Counter egyszerre sportfilm, road movie, buddy movie és bosszúfilm, miközben az iraki háborús bűnökön keresztül a poszttraumás stressz és a társadalomkritika, illetve az elmaradhatatlan szerelmi szál is beleszövődik.

2003-ban járunk, Irakban. Matt Ocre (Hoult) közlegény most először szembesül a hőséggel és a háború borzalmaival. Baqubah külvárosában kell helyreállítani a vízszolgáltatást néhány katonával együtt. Azonban a helyiek félnek tőlük, neheztelnek rájuk, eléggé nehéz megnyerni a bizalmukat. Ocre ezeken az utcákon, sarkokon és iskolákban ismeri fel, hogy mi ennek a harcnak az igazi ára.

Évek óta dörögnek a fegyverek Irakban. Az amerikai csapaterõsítések ellenére egyre több az áldozat. Az elesettek között van a tizenkilenc éves Chance Phelps õrvezetõ is. Mike Strobl alezredes nap mint nap szembesül a veszteség számaival. Harci tapasztalat híján a legnehezebb feladatra jelentkezik: õ kíséri haza az elesettek maradványait a családhoz. Személyes ügynek tekinti, hogy a Wyoming állambeli Dubois városkába vigye Phelps maradványait. Az út hosszú és változatos, halottaskocsival, repülõvel, autóval mennek. Az utazás önvizsgálatra készteti.

Mike Deerfield alig tért meg Irakból, amikor egy kimenő után nem jelentkezik szolgálati helyén, az új-mexikói katonai bázison. Miután szülei értesülnek a nyugtalanító hírről, az apja, Hank felkerekedik, hogy megkeresse elveszett fiát. A rendőrség fiatal nyomozója, Emily Sanders vonakodva bár, de segít a keresésében. Amikor megcsonkított holttestre bukkannak a sivatagban, kiderül, az eltűnt fiú maradványai kerültek elő. Ahogy gyűlnek a bizonyítékok, úgy válik egyre ködösebbé az ügy, Deerfield és Sanders egyre nagyobb ellenállásba ütközik a hadsereg részéről.

Irakban, a török határnál játszódik a film. A felnőttek beletörődtek a sorsukba, féltik az életüket, s ez megdermeszti őket. A környék falujának gyermekei egy 13 éves, nagyra becsült, általuk csak "Szatelit"-nek hívott fiú vezetésével aknákat gyűjtenek a betevő falatért, fegyvert vásárolhassanak, s hogy megvédhessék magukat. Mindeközben egy misztikus szál is helyet kap a filmben, amint felbukkan egy rejtélyes testvérpár is egy kisgyermekkel, s megdöbbentő titkokra derül fény a fiúval kapcsolatban, s arról is, ki a kisgyermek...

1990 augusztusában Robert Wiener Michael Keaton, a CNN vakmerõ riportere Bagdadba utazik néhány kollégájával, hogy élõben tudósítson az eseményekrõl. Az iraki diktatúra megdöbbenti a mindenre elszánt médiasztárokat, mert rájönnek, hogy semmi nem az, aminek látszik, és mert a történéseknek sokszor nem csupán tudósítói, hanem áldozatai is egyben. Amikor az életük veszélybe kerül, dönteniük kell: meneküljenek a háborús övezetbõl, vagy folytassák a közvetítést, akár az életük árán is. Robert és kollégái maradnak, s a szálloda ablakából láthatják Bagdad iszonyú bombázását, és mikrofonnal a kezükben, kamerával a vállukon csalhatnak könnyeket a nézõk és önmaguk szemébe.

Kiindulásul véve a sokat vitatott 2000-es választásokat, Moore bemutatja George W. Bush valószerűtlen felemelkedését, melynek eredményeként az olaj-bizniszben tevékenykedő bukott üzletemberből a világ vezető nagyhatalmának első embere lett. Ezt követően Moore felnyitja Bush privát Pandora szelencéjét: bemutatja milyen szoros baráti szálak fűzik a családot és üzlettársaik körét, a Szaúd-Arábiai királyi családhoz és a bin Laden-rokonsághoz. Az Iraki háború kitörésekor Moore mély együttérzéssel és visszafojtott haraggal vizsgálja az emberi szenvedéseket. Miközben az amerikai hátországot elárasztják a háború következményeivel birkózó családok hatásos portréi, az amerikai katonáknak a kiábrándultsággal és az iraki frontvonal valós borzalmaival kell szembenézniük. A helyzet abszurditását és botrányosságát csak fokozza Moore beszámolója arról, hogy az üzleti élet vezetői hogyan igyekeztek hasznot húzni az emberi szenvedésből, az iraki olajból és az amerikai adófizetők véréből és dollárjaiból?

1990 áprilisában végeznek Gerald Bull ballisztikai szakértővel, méghozzá éppen akkor, amikor már majdnem teljesítette Saddam Hussein iraki elnök egyik titkos megbízatását. Gerald Bull már gyerekkora óta arról álmodott, hogy létrehoz egy csodafegyvert. A tehetséges fiút hamar bekebelezte az amerikai hadsereg. Azt a feladatot kapta, hogy egy szatellitek pályára helyezésére alkalmas kilövő berendezést készítsen, de amikor a nemzetközi helyzet megváltozott, az amerikaiak ezt a projektet is leállították. Bull azonban nem adta fel dédelgetett álmait, mindenféle fegyverügyletekbe keveredett, és amikor rajtakapták, hogy az embargóval sújtott Dél-Afrikába fegyvereket szállít, börtönbüntetésre ítélték. Amikor innen kiszabadult, Brüsszelbe költözött és bekapcsolódott a nemzetközi fegyverkereskedelembe.

Fergus és Frankie elválaszthatatlan jó barátok az iskola első napjától fogva. Mindketten a katonai pályát választják, de egy nap Frankie kilép a seregből és egy privát biztonsági cégnél vállal állást Bagdadban. Évekkel később váratlanul érkezik a hír: Frankie egy halálos támadás áldozata lett a világ legveszélyesebb útján, a Halál sugárúton, ami a bagdadi repteret és a város biztonságos zónáját köti össze. Fergus nem hiszi el a hivatalos magyarázatot, ezért Frankie özvegyével, Rachel-lel megpróbálják kideríteni, mi lehetett Frankie halálának valódi oka.

Brian De Palma (A sebhelyesarcú, Aki legyőzte Al Caponét, Mission: Impossible, Carrie) valódi események ihlette háborús montázsfilmje egy kis csapat amerikai katona köré összpontosul, akik egy iraki ellenőrzőponton állomásoznak. A film különböző szemszögekből mutatja be a katonák, a média és a helyi lakosok helyzetét rávilágítva arra, hogy az egyes csoportokra milyen hatással van az aktuális konfliktus és az egymás közötti viszálykodás.

Gritty, intense, evocative and emotional, "Over There" takes you to the front lines of battle and explores the effects of war on a U.S. Army unit sent to Iraq on their first tour of duty, as well as the equally powerful effects felt at home by their families and loved ones.

The intimate world of Saddam Hussein and his closest inner circle is in this gripping four-part drama that charts the rise and fall of one of the most significant political figures in recent history.

Michael Palin embarks on an epic, revelatory journey through Iraq, one of the most dangerous and complex countries in the world. Following the Tigris river for over 1,000 miles, from its source in eastern Turkey to the Persian Gulf, Michael wants to discover what life is like for the 40 million people who live in Iraq.

Aisan and Jakan's love bond gets a new life after going through the difficult days of their life together. They go on their honeymoon to water their love tree...a journey that ends in darkness.

Often forgotten, and rarely punished, the lies of those in power always achieve their goals: THEY CHANGE THE COURSE OF HISTORY Who are the liars? Heads of state, politicians or military leaders, supported by their hierarchies. They have no qualms about lying to the radio, to television, to millions of people, end even, on oath, to the highest authorities and institutions. They use secret services, military strategy or communications agencies to make their lies more credible. The only motto is: «the bigger the lie, the more it will be believed!» In affairs of state, all and every means can be used to certify or conceal an operation. Lies are not just a matter of words, or of silence. They entail practical acts as well as technical support. Whole teams are sometimes necessary to construct believable illusions. In the service of a nation, lying just means reinventing the world.