Kulcsszó Troops

1944.06.06. a normandiai partraszállás napja. Az Omaha Beach kódnevet kapott tengerparton a csónakokból védhető fedezékbe igyekvő szövetséges katonák pergőtűzbe kerülnek, a vérveszteség óriási. Mindenütt halottak, sebesültek, cafatokra szakadt emberi testrészek, haldoklók halálhörgései. A pokol első bugyrán éppen csak túljutott Miller százados megmaradt embereivel újabb szinte lehetetlen próbatétel előtt áll. Egy kis csapat élén be kell hatolnia az ellenséges hátországba, hogy felkutasson egy amerikai katonát, James Ryan közlegényt. A főparancsnokság utasítására ugyanis azonnal le kell szerelni, mivel három bátyja a világháború különböző frontjain szinte egyszerre vesztette életét, s a hadsereg ezzel adózik a család tragédiájának. De a hosszú és veszélyes úton mindenkiben felmerül a kérdés: vajon miért ér ennek az egy embernek az élete többet, mint az érte küldött kilenc emberé?

A film az amerikai polgárháború meghatározó csatáját (1863) ábrázolja a két szemben álló fél jelentős személyiségeinek szemszögéből, illetve az ő egyéni sorsukkal összefüggésben, látványos csatajelenetekkel. Film az amerikai történelem tapasztalt vezetőiről, a háborúról, szenvedélyről és hatalomról az éles nézeteltérések viharában.

Néhány évvel azután, hogy Doogie Howser csapatával túlélte a rovarok csillagközi invázióját, a félelmetes rovarfaj újabb terjedési módot talált. Testről-testre költöznek, átvéve a test gazdájának eredeti személyiségét. Doogie maroknyi csapatával útra kel, hogy a titok végére járjon. A távoli bolygón egy elhagyatott őrhelyet talál, amelynek egyetlen túlélő lakója maradt, Dax. A kiváló katonát lefokozták és börtönre ítélték felettesei, majd mindenki kihalt mellőle. A katonák összefognak, hogy közös erővel szorítsák vissza az újult erővel támadó rovarokat...

Mel Gibson lehengerlő alakítást nyújt Peter Weir rendező lenyűgöző történetében, mely két ausztrál katona barátságáról és kalandjairól szól 1915-ben. Kontinenseken és óceánokon kelnek át, piramisokat másznak meg és gyalog szelik át Egyiptom ősi sivatagát, hogy csatlakozzanak regimentjükhöz a végzetes gallipoli csatában. A történelem visszhangjai keverednek a barátok lebilincselő sorsával, amint részévé válnak az I. világháború legendás ütközetének Ausztrália és a Németországgal szövetkező törökök között. Ez a csata olyan az ausztráloknak, mint Alamo az amerikaiaknak...

Második világháború, keleti front, 1942-43. Az orosz hadsereg keményen állja a sarat. Túlélni! - visszhangzik a német kadétokban a kimondatlan parancs. Ám a birodalmi csapat új századparancsnokot kap Stransky kapitány személyében. A nemesi porosz családból származó katona csak egyet akar, essen el akárhány katona. Egy csillogó, melldagasztó vaskeresztet.

Virgie Cary apja, Herbert Cary a lázadó tiszt, visszatér a lepusztult ültetvényéhez, hogy beteg feleségét láthassa, de letartóztatják. Morrison ezredes, aki megszerette Virgie-t, megpróbálja megszöktetni Herbertet. Elfogják, és halálra ítélik őket. Virgie Lincoln elnökhöz fordul kegyelemért.

A háborúból kiábrándult, sztoikus Steiner őrmester a Hitler ellen összeesküvő Hofmann tábornok megbízásából kapcsolatot keres a szövetségesekkel. A kritikusok által a háborús filmgyártás alapos melléfogásának minősített ritkaság az eredeti Vaskereszt színvonalát próbálta megismételni, vitatható végeredménnyel.

Norvég autószerelő szakik egy NATO-hadgyakorlaton vesznek részt. A gyakorlat harci feladata: megszerezni az amerikaiak zászlaját. Leroy Burnett (Don Johnson), a gyakorlat parancsnoka, megkedveli az egyik szakit, Pettert (Petter Jorgensen), aki barátnője, Laila (Stine Bernitz) távolléte miatt kénytelen kislányát, Mie-t is a katonai táborba magával vinni. Mikor a lökött északi szakik nem kis meglepetésre megszerzik az amcsi zászlót, újabb tennivalójuk akad. Egy atom-tengeralattjáróval vannak gondok. Petter és csapata akcióba lendül.