A brit titkosszolgálat ügynökét, James Bond-ot Jamaicába küldik, hogy egyik társuk meggyilkolásának ügyében nyomozzon. Érkezését nem fogadja egyöntetű örömrivalgás, de ennek ellenére Bond pillanatok alatt megtalálja a nyomokat, amin elindulhat a gyilkos felkutatására. Hamarosan egy titokzatos tudóshoz jut el, Dr. Nohoz, majd egyre váratlanabb szálak bonyolódnak az ügybe.
A legnagyobb angol bank felfedezi, hogy valaki hatalmas mennyiségű aranyat halmoz fel, és úgy tűnik, a nemzetközi aranykereskedő, Auric Goldfinger is érintett az ügyben. A bank azt kéri, James Bond titkos-ügynököt küldjék nyomozni az ügyben. Bond hamarosan felfedezi, hogy az arcátlanul vakmerő terv az évszázad bűnténye lenne, melynek célja teljes gazdasági káoszt kavarni a Nyugaton.
A Japán-tengeren folytatott nukleáris kísérletek következtében életre kell egy ötven méter magas őshüllő. A szörny megtámadja Tokiót, ahol megállíthatatlanul rombol és pusztít. Amikor a hadsereg sem tudja megállítani Godzillát, a tudósok lépnek akcióba...
A harmincadik Godzilla feldolgozás az eredeti japán verzió (1954) reboot-ja. A történet középpontjában a japán partoknál végzett nukleáris kísérletek révén létrejött hatalmas és pusztító erejű lény, Godzilla áll .....
1986 április 26. A Csernobil atomerőmű négyes számú reaktora felrobban, ezzel pedig 400 atombomba erejének megfelelő radioaktív szennyeződés szóródik szét a levegőben. A szomszédos Pripjaty városka még napjainkban is lakatlan. Épp ide igyekszik hat huszonéves fiatal, akik felbérelnek egy "extrém" túravezetőt, aki a figyelmeztetések ellenére elviszi őket az elhagyott kísértetvárosba 25 évvel a katasztrófa után.
1995-ben járunk. Timofey az egyik nukleáris erõműben dolgozik a Szovjetunió felbomlása utáni Oroszországban. Egy üzemi baleset során, miközben Timofey elhárítja a katasztrófahelyzetet, radioaktív sugárzás éri. Rájön, hogy a hatóságok szándékosan nem tájékoztatták arról, milyen veszélynek van kitéve, és valószínűleg már csak néhány napja van hátra, akkora sugárzás érte. Timofey biztosítani akarja a családja jövõjét. Ezért plutóniumot lop, és a testére szíjazott ampullával Moszkvába indul, hogy a fegyverhez használható anyagot elpasszolja az alvilágnak.
A nyolcvanas évek közepén a szovjetek elhatározzák, hogy megszállják Nyugat-Németországot is. A kansasi Lawrence-ben az emberek békésen élik a mindennapi életüket, ügyet se vetve arra, hogy az atomháború napról napra közelebb kerül hozzájuk. A fokozódó nemzetközi helyzetben az első atomrakétát a szovjetek lövik ki egy német városra, aztán már szépen hullanak a töltetek, kölcsönösen. Az emberek lassan kezdik kirámolni a pincéiket Kansasban, hogy majd esetleg oda rejtőznének. Végül a háromszáznál is több szovjet atomrakéta közül kettő speciel pont a missouri-i Kansas City-t találja el. Sokan azonnal meghalnak, a többieknek pedig föl kell készülniük a radioaktív sugárzás hosszan tartó hatásaira.
Egy globális katasztrófát követően a magányos tudós igyekszik kapcsolatba lépni a Földre visszatérő űrhajósokkal, hogy figyelmeztesse őket, nem térhetnek vissza.
Valaki, valahol megnyomta a piros gombot. Kitört a harmadik világháború, és az atomcsapások után csak üszkös romok maradtak. Ausztráliának szerencséje volt: az ötödik kontinens kimaradt a háborúsdiból. Ám ők is csak haladékot kaptak: a lassan az egész világot belepő rádioaktív felhő előbb-utóbb eljut hozzájuk is. Maximum egy évük van a csendes halálig. Az amerikai tengeralattjáró, mely a katasztrófa után szerencsésen elérte az ausztrál partokat, most az utolsó küldetésére készül: Kaliforniából érkező rádiójeleket fogtak. Lehet, hogy csoda történt, és mégis vannak túlélők? A film Nevil Shute regénye alapján készült.
XXI. század, poszt-apokaliptikus , poszt-nukleáris világ, amikor valóra váltak legdurvább környezeti jóslataink. Egy pár megpróbálja túlélni az elfecsérelt jövő világát. Rábukkannak egy szétszedett robotra a sivatagban, amelyről nem tudják, hogy gyilkolásra programozták. Amikor életre keltik, életük egyetlen célja az életben maradás lesz.
Újonnan felfedezett archív felvételek és szemtanúk beszámolói tárják fel a csernobili atomkatasztrófa és az újabb robbanás megakadályozására tett hősies erőfeszítéseket.
Bár a hirosimai borzalmak után nehéz lenne félelmeinket megalapozatlannak minősíteni, Stone mindazonáltal kitart amellett, hogy az atomenergiát méltánytalanul becsmérelték, és amellett érvel, hogy nemcsak tiszta, bőséges és biztonságos, hanem talán az emberiség legígéretesebb reménye a közelgő éghajlati katasztrófa elhárítására. Áramunk jelentős része még mindig földgáz- és kőszénégetésből ered. Mégpedig egyre többől! Ha nem csökkentjük a szén-dioxid kibocsájtásunkat közel 100%-kal, a világ súlyos károkat szenved. A probléma komolyabb, mint gondoltuk!
