Kulcsszó Authoritarian

Paul Edgecomb börtönőrként szolgál a Cold Mountain fegyház siralomházában a múlt század harmincas éveiben. Az E blokkban halálraítéltek várják, hogy végig menjenek a halálsoron - a folyosón, amely a villamosszékhez vezet. Edgecomb úgy gondolja, már semmilyen meglepetés sem érheti. Ám minden megváltozik, amikor új rab érkezik az E blokkba. Az óriás termetű fekete férfit, John Coffeyt az esküdtszék két fehér gyermek meggyilkolásáért ítélte halálra. A férfi azonban egyáltalán nem tűnik gyilkosnak, sőt, egészen különös képességekkel rendelkezik.

Az ötvenes évek vége: az Egyesült Államok elképesztő hajszával igyekszik legyőzni az űrversenyben Oroszországot. De már úgy tűnik, pénz, ész és elszántság mind kevés lehet… amikor találnak néhány kiaknázatlan, kihasználatlan lángeszet, akiket addig senkinek nem jutott eszébe használni. Hiszen többszörösen gyanúsak: nők és feketék. A három nő igazi emberi kompjúter: senki nem érti, hogyan képesek megcsinálni azokat a számításokat, amiket végeznek, de rakétasebességgel emelkednek a NASA ranglétráján, ott, ahol a kor legnagyobb tudósai dolgoznak. A cél: John Glennt feljuttatni az űrbe… és azután haza is hozni.

Skeeter a főiskola befejezése után újságíróként próbál pénzt keresni, de elhatározza, könyvet ír az előkelő déli családoknál szolgáló cselédekről, méghozzá a szolgálók nézőpontjából. Hosszas rábeszélés után Aibileen, Skeeter legjobb barátjának házvezetőnője, a hallgatást megtörve elsőként mesél a kívülállók számára zárt fekete közösség félelmeiről. Annak ellenére, hogy Skeeter életre szóló barátságait kockáztatja, Aibileennel közösen folytatják a kutatást, és hamarosan több nővel találkoznak, akik szeretnék elmesélni történetüket, és kiderül, sokkal több mondanivalójuk van, mint amire számítottak.

A fiatal Vincent genetikailag alacsonyabb rendű, ezért felveszi a felsőbbrendű -ám egy baleset következtében tolókocsiba kényszerült- Jerome identitását, hogy megvalósíthassa életre szóló álmát, az űrutazást.

Rémálom vagy valóság? Taylor űrhajósnak ezzel a szörnyű kérdéssel kell megbirkóznia, amikor egy időviharba kerülve lezuhan, és foglyul ejti egy gorilla-osztag. Ezen a bolygón felfordult a világ, a majom az uralkodó faj, az emberek pedig, mint az állatok, ketrecekben élnek. Amikor a Csillagszeműre keresztelt Taylorról kiderül, hogy beszéli a nyelvüket, két tudós csimpánz nyíltan szembeszegül a bigott vezetéssel és segít az űrhajósnak a menekülésben.

A nem is olyan távoli jövőben a túlnépesedést megakadályozandó, a világ kormányai bevezetik a Csak-egy-gyerek törvényt, amelynek értelmében a családoknak mindössze egy gyerekük lehet. Az állam különleges megfigyelési hálózattal igyekszik betartatni a jogszabályt, s mindenkitől elveszik a többedik szülötteket. Egy férfinak különleges kihívást jelent, hogy hét, egymásra tökéletesen hasonlító lányunokáját úgy nevelje fel, hogy az senkinek ne szúrjon szemet. A lányok egy személyi azonosság alatt élnek, mindegyikük hetente csak egyszer mehet el otthonról, a testvérek többi napi cselekedeteinek figyelembevételével. Egy nap egyikük nem megy haza, ezzel láncreakciót elindítva a többi testvér életében.

A jövő békésebb lesz. Legalább is Amerikában, ahol egy különleges rendőri egység három telepatikus képességekkel rendelkező lény segítségével minden gyilkosságot még elkövetése előtt leleplez. A rendőrök a médiumok segítségével a jövőbe látnak, előre gyűjtik össze a bizonyítékokat, tárják őket a bíróság elé, és a helyszínen, még az elkövetés előtt tartóztatják le a bűnöst.A rendszer tökéletes. Ám egyszer a cég parancsnoka, John Anderton mégis kételkedni kezd. Nem csoda: a jelentés szerint ugyanis ő maga fog 36 órán belül gyilkosságot elkövetni. Áldozatát nem ismeri, nem tudja, hol és miért gyilkolná meg az idegent. Társai természetesen a nyomába erednek, hogy megakadályozzák a gyilkosságot. Ő pedig menekül, hogy még időben kideríthesse, tévedtek-e a jósok, vagy igazuk van, és ő rendőrből valóban bűnözővé válik-e nemsokára.

A film Alice Walker Kedves Jóisten című regényéből készült. Az Egyesült Államok déli részén játszódik, fekete írónő, fekete története. De nemcsak a feketék másodrangúságáról szól, hanem a nőkről, akik a feketék társadalmában másodrangúak: Csak nézd meg magad - vágja Celie fejéhez a férje - Nigger vagy, szegény vagy, csúnya vagy, nő vagy." És Celie, akinek fejlődését tizennégy esztendős korától egy emberöltőn át kísérjük figyelemmel, s aki a hosszú-hosszú éveken át csak istenhez írhatta a leveleit, a maga embersége és két szeretett asszony segítsége révén mégis megáll a lábán, és szembefordul a sokszoros átokkal: Lehetek szegény, lehetek nigger, lehetek csúnya, és meglehet, hogy főzni sem tudok. De itt vagyok."

Mit tehet egy ember az egész világ ellen? És mit tehet egy ember, ha az egész világ összefog ellene? Robert Dean ügyész nem az a fajta, aki ilyen kérdéseken törné a fejét. Végzi a munkáját, szereti a feleségét, neveli két rosszcsont kölykét és azt hiszi, ez mindig így lesz. Pedig valakik figyelni kezdik, valakik vadásznak rá, valakik meg akarják ölni. Egyszer csak - egymástól függetlenül - az Egyesült Államok összes hivatalos és nem hivatalos titkos szervezete a nyomába ered. Ruháiba poloskát varrnak, golyók fütyülnek a füle körül, autók próbálják elgázolni, robbanások próbálják eltörölni a föld színéről. Mindenki célpontjává válik és ő nem tehet mást, menekül, ahogy csak bír. És még azt sem tudja, miért akarják megölni.

Egy idillinek tűnő közös nyaralás után egy dán család meglátogatja holland ismerőseiket. Az együtt töltött időre azonban mindenki másként emlékszik, s mint kiderül, a dánoknak minden udvariasságukat és türelmüket össze kellett szedniük a hollandokkal szemben.

Az ártatlanul elítélt Ben Richards kapitány kap egy utolsó lehetőséget: szabad prédaként részt vehet a “Menekülő ember” című élő televíziós show-műsorban, ahol boldog-boldogtalan az ő bőrére vadászhat. Bár ez a szerepkör felér egy halálos ítélettel, Richards nem olyan fából lett faragva, hogy egy szó nélkül hagyná magát lemészárolni.

Súlyos autóbaleset éri a behavazott, néptelen coloradói országúton Peter Sheldont, a népszerű regényírót. Úgy tűnik, mégis szerencséje van, az egyik rajongója találja meg és siet a segítségére. Annie Wilkes, aki ráadásul szakképzett ápolónő, a saját házában helyezi biztonságba a mozgásképtelen írót. A középkorú nő rajong Sheldon regényhőséért, Miseryért. Az ápolásnak azonban csak nem akar vége szakadni. Az író hamarosan ráébred, a nő valójában foglyul ejtette, és semmitől sem riad vissza, hogy örökre megtartsa magának.

A jövőben járunk. A Föld lakossága egy nukleáris konfliktust követően három országra oszlik, melyek állandó harcban állnak egymással. A totalitárius Óceániát a mindent látó Nagy Testvér kormányozza, fővárosa pedig Londonban van. Az egyéniség bárminemű megnyilvánulását szigorúan üldöző állam egyik polgára, Winston Smith, az Archívumok részlegén dolgozik hivatalnokként. Titokban naplót vezet, melyben leírja titkos vágyait. Egy nap megismerkedik a vonzó Juliával, aki az Igazság részlegén dolgozik. Megbeszélnek egy randevút annak ellenére, hogy ez tiltott tevékenységnek számít. A szerelmesek végül úgy döntenek, megszöknek, de az elnyomó állami apparátus útjukat állja.

1994-ben az emberiség történetének egyik legszörnyűbb kegyetlensége zajlott Ruandában, melyről azonban a modern világ majdhogynem tudomást sem vett. Három hónap leforgása alatt egymillió embert mészároltak le. A könyörtelen történések közepette egy hétköznapi ember családja iránti szeretetétől vezérelve, nem hétköznapi bátorságról tesz tanúbizonyságot: több mint ezer reményvesztett menekülő honfitársa életét menti meg azzal, hogy menedéket nyújt nekik az általa vezetett hotelben. A megrázó igaz történet középpontjában egy olyan ember bátorsága áll, aki szembe mert szállni az 1994-es ruandai összecsapás barbár kegyetlenségével.

Oliver Barrett gazdag családból származó egyetemista. Szeretné a saját útját járni, és bebizonyítani, hogy nincs szüksége apja segítségére az életben. Mindezt tetézi, hogy beleszeret a szegény családból való Jennybe. A két fiatal, dacolva a köztük lévő társadalmi különbséggel és a szülők ellenkezésével, összeköti az életét. Együtt élnek, a boldogságuk felhőtlen. Vagy mégsem? Amikor Jenny beteg lesz, még semmi rosszra nem gondolnak. Ám kiderül, hogy a baj súlyosabb, mint hitték. Jenny ugyanis halálos beteg, csupán hónapjai vannak hátra.

1929-et írunk. A szegény halászfaluban nevelkedő, kilencéves Chiyót szülei egy kiotói gésa-háznak adják. A kislánnyal kegyetlen bánnak a ház tulajdonosai és Hatsumomo, a főgésa. Akaraterejét azonban nem sikerül megtörniük, s miután Hatsumomo riválisa, Mameha a szárnyai alá veszi, Chiyoból Sayuri néven legendás gésa válik. Megtanul minden művészi és társadalmi fogást, ami ahhoz szükséges, hogy érvényesülni tudjon abban a világban, ahol ezentúl mozognia kell: a gazdagok, a kiváltságosok és a politikai csatározások világában. Bár Sayuri kék szemei kora legbefolyásosabb férfiúit bűvölik el, valódi szerelme elérhetetlen távolságban van tőle. Ráadásul a történelem is utoléri a gésákat: második világháborúval Japán alaposan megváltozik...

A szörnyek keringője kifejezés Angliából származik, ahol hajdanán a halálra ítélt tiszteletére egy partit tartottak a kivégzése előtti utolsó éjszakán. Leticia (Halle Berry) élete teljes sebességgel halad az összeomlás felé. Férje a halálsoron várja sorsát, meg kell küzdenie gyermekének problémáival és egyedülálló fekete nőként fent kell tartania családját. Amikor úgy tűnik mindennek vége, a sors azzal a férfival (Billy Bob Thornton) hozza össze, aki férjén végrehajtotta a halálos ítéletet. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a férfi fia, Sonny (Heath Ledger), szintén a halálsoron dolgozik, a kivégzés kapcsán összetűzésbe kerül apjával, mert mélyen megérinti és felkavarja a kivégzésre váró férfi viselkedése. A Szörnyek keringője az emberi sorsok szövevényes és kiszámíthatatlan egybefonódásának története. Filmbéli szerepéért Halle Berry-t OSCAR díjjal jutalmazták.

Stony, Frankie, Cleo és Tisean, a négy barátnő jóban-rosszban kitart egymás mellett. Sőt még azon túl is. Frankie-nek ugyanis támad egy ötlete: ki kell rabolniuk egy bankot ahhoz, hogy elég pénzük legyen és végre úgy élhessenek, ahogy mindig is szerettek volna. Cleo azonnal igent mond, a másik két lányt viszont győzködni kell egy kicsit. Miután ráállnak a dologra, hamar lendületbe jönnek és az egyik akció követi a másikat. Ténykedésükre a rendőrség is felfigyel és akcióba lép. Éppen időben, ugyanis a lányok utolsó nagy kalandjukat tervezik: azt a bankot akarják kirabolni, amelyiknek a tulajdonosa nem más, mint Stony gazdag szerelme, Keith. De ez az akció már cseppet sem megy olyan simán, mint a korábbiak.

Yusuf és legjobb barátja, Memo egy bentlakásos iskola tanulói. Amikor Memo váratlanul súlyosan megbetegszik, Yusuf a hatóságokkal is képes szembeszállni, hogy segítsen rajta.

Az Anna és a sziámi király című romantikus drámában Anna, az özvegy, fiatal angoltanárnő Sziámba utazik, hogy az uralkodó gyermekeinek tanára legyen. Könnyen szót ért új diákjaival, ám édesapjukkal már annál kevésbé. Az új kultúra és idegen környezet megszokása is nehézkesen megy az angol hölgynek, de a birodalom első embere is számos kifogással él a kisasszony otthonról hozott dolgaival szemben. Kettejük kapcsolata azonban szép lassan romantikus színbe megy át...

Count Alexander Rostov finds himself going from riches to rags following the Russian revolution. A Soviet tribunal banishes him to the attic room of an opulent hotel, where, oblivious to the world outside, he discovers the true value of friendship, family and love.

Leah Remini, along with high level former Scientology executives and Church members, explores individual accounts from ex-Church members and their families through meetings and interviews with Leah. Each episode features stories from former members whose lives have been affected by the Church's harmful practices, even well after they left the organization.