A körözött bűnöző, Michel Marseille közelében lelő egy motoros rendőrt, majd továbbhajt Párizsba. A fővárosban kapcsolatba lép egyik barátnőjével, egy amerikai diáklánnyal, Patriciával. A minden kötöttséget elutasító Michelt egyedül a szerelem teszi sebezhetővé. Ő a szerelmet kergeti, őt magát pedig a rendőrök, és ennek nem is lehet más vége, csak árulás.
A filmtörténet vitathatatlan klasszikusa, melynek forgatókönyvét Oscarra jelölték. Az "új regény" neves képviselőjének, Durasnak találkozása az "újhullám" egyik megteremtőjének tartott Resnais rendezővel olyan forradalmian új, közös alkotást eredményezett, amely messze túllépett a hagyományos filmművészet keretein. Egy német katonába beleszerető francia lány nevers-i tragédiáját állítja a film a hiroshimai tragédia mellé, amelyet egy, az egész családját elvesztett japán mérnök képvisel. A francia nő és a japán túlélő között szerelem ébred...
Godard negyedik játékfilmje, amelynek alapját Marcel Sacotte bíró prostitúcióval kapcsolatos kutatásai adták: egy nagyon átlagos mai nő a mindennapi élet nyomására, anyagi okokból prostitúcióba kényszerül, s mint adásvétel tárgya végül értelmetlenül életét veszti. A mártíromság 12 stációjára bontva és a legkülönbözőbb utalásokkal gazdagítva elevenedik meg előttünk, Nana élete...
A film a németek megszállta Párizsban játszódik. Marion Steiner színésznő átvette zsidó férjétől a Montmartre színház igazgatását. Mindenki azt hiszi, hogy a férj Dél-Amerikába menekült, valójában a színház pincéjében rejtőzködik. Marion élelemmel látja el, ő viszont pontos utasításokat ad, hogy miként rendezze a színház új bemutatóját. A szépséges és megközelíthetetlen Marion közben halálosan beleszeret a társulat egyik új tagjába.
Franciaország a II. világháború idején: az ellenállók kis csapata, akiket Mathilde vezet, kétségbeesetten küzd a túlerőben lévő német megszállókkal.
A film cselekményének színhelye egy barokk luxuskastély, amely művészien kialakított parkjával előkelő gyógyszállóként működik. Egy férfi a parkban sétálgatva egy fiatal nővel találkozik. Úgy tűnik, egy évvel ezelőtt szerelmi viszonyuk volt. Mégis, mintha mégsem ismernék egymást. Valódi és elképzelt emlékekből és gondolatokból szövevényes történet bontakozik ki anélkül, hogy végül a néző a valóságos eseményekről a hagyományos értelemben vett tiszta képet alkothatna. A film a tudatos érzékelés bizonyosságának kérdéseiről szól. Rövid időn belül az alapművek rangjára emelkedett, és a hagyományos elbeszélő mozi mellett a filmnyelv továbbfejlesztésének új irányát jelölte ki.
Franz és Artur megismerkedik egy nyelvtanfolyamon Odile-lel. A lány elmondja a két vagánynak, hogy szomszédjának van egy nagy bőrönd pénze. Kitervelik, hogy megszerzik a pénzt, de a végrehajtásba hiba csúszik.
A 19-20. század fordulón játszódó történetben Jules és Jim elválaszthatatlan barátok, akik ugyanabba a nőbe szeretnek bele. Cathérine Jules-hoz megy férjhez, de továbbra is gyengéd érzelmeket táplál Jim iránt. Egy esetben válnak csak el útjaik, hogy röviddel azután újra egyesüljenek, anélkül, hogy további viszonyuk a legcsekélyebb mértékben megváltozott volna. A kapcsolat csak évek múltán szakad meg, amikor Cathérine Jimmel autózik és a kocsijuk a Szajnába zuhan, ők maguk vízbe fulladnak.
Charles vidékről kerül fel Párizsba, az egyetemre, s ott unokatestvére, Paul veszi a szárnyai alá. A hercegnő és könnyelmű Paul bevezeti Charles-t a sznob, züllött életet folytató diákság köreibe. Amikor Charles beleszeret Florence-ba, de őt hamarosan Paul ágyában találja, bekövetkezik az első törés az unokatestvérek viszonyában. Florence mint Paul barátnője beköltözik kettejük lakásába. Charles azzal próbálja túltenni magát ezen a helyzeten, hogy mint a megszállott készül a vizsgára. Paul magabiztos fellépésének köszönheti, hogy hiányos tudása ellenére is leteszi a vizsgát. Charles viszont, teljesen kiborulva, megbukik. A gyűlölettől hajtva éjjel le akarja lőni unokatestvérét, de a pisztoly csütörtököt mond. Másnap reggel, amikor Paul játszva hadonászik a fegyverrel, az véletlenül elsül, és halálos lövés éri Charles-t. Paul most rendül meg először igazán.
Zazie vidéki kislány, Párizsba utazik nagybátyjához. Életteli, kirobbanó lénye meglepi Gabriel bácsit. Zazie nem akármilyen tizenéves. 65 évig akar iskolába járni, hogy tanárként megnyúzza a kölyköket. A modern nevelés eszközei, nagybátyja szerint a gyöngédség, a megértés. Zazie minden vágya, hogy metrózzon. De pechére, éppen sztrájkolnak a metrósok. Nagybátyja barátja Charles, taxis, s egy kicsit körbefurikázza Zazie-val a várost. De még neki ez sem elég. "Malle megkísérelte, hogy irodalmi forgatókönyvének, Raymond Queneau regényének filmszerű megfelelőjét adja: lassított felvételekkel és más trükkökkel, a némafilm stílusára emlékeztető burleszk betétekkel és abszurd ismétlésekkel próbálta szétzúzni a megszokott világról alkotott elképzelésünket... Malle filmje a hagyományos cselekménybonyolítás következetes fellazításával részévé válik az 'új hullám' mozgalmának." (Gregor-Patalas)
A Párizsból szülőfalujába visszatérő naív fiatalember, François rádöbben, hogy gyerekkori barátja alkoholista lett, a magánélete tönkrement, a házassága boldogtalan. Ezért, merő jóakaratból, nagypolgári öntudatától és lelkiismeretétől vezérelve, beavatkozik Serge életébe, s nem veszi észre, mennyi bajt és bánatot okoz...
