A Kínai Birodalom fiatal trónörököse saját bátyja célpontjává válik, így a hercegnek el kell menekülnie, és védelmet keresnie. Egyetlen reménye a túlélésre a vonakodó, háborúviselt keresztes lovag, Jacob (Nicolas Cage), akinek le kell győznie saját démonait, és meg kell keresnie a mítikus számkivetettet, a Fehér Szellemet, hogy együttes erővel csatába álljanak, és segítsenek a hercegnek visszatérni az őt megillető helyre.
Balian, a hitét vesztett patkolókovács származása ellenére a Szentföldre utazik, ahol akaratlanul is a háború középpontjába kerül. Ám Jeruzsálem hamis csillogása, a lovagok, Tiberias és Guy de Lusignan ármánykodása közepette beleszeret a szépséges hercegnőbe, majd vezéralakja lesz az eseményeknek. Végül minden bátorságát és tudását összeszedve megpróbálja megvédeni a várost a legendás Szaladin hatalmas seregével szemben.
Antonius Block a vitéz és fegyverhordozója, Jöns a keresztes háborúból térnek vissza. Lepusztult földeken, dühöngő járványok között vezet útjuk. Block a vándorlást úgy tekinti, mint a megismeréshez, tudáshoz vezető utat. Minden áron tudni akar. Ha Isten hallgat, kész megkérdezni a Sátánt. Jonsot nem foglalkoztatják túlságosan ura metafizikai kételyei. Úgy örül az életnek, ahogyan az van. Nem veszi észre a Halált, amely egyedül készséges elbeszélgetni Block-kal és sakkjátszmát folytatni vele. Utazásuk során a legszörnyűbb erőszaknak és önkorbácsoló menetnek szemtanúi. Találkoznak egy rémült fiatal lánnyal, akit boszorkányságért halára ítéltek és egy különös bűvészcsaláddal, akiket Block megment a halál elől. Az utolsó vacsora után, amelyet Block feleségének várában költ el, a Halál egy igazságkeresőt és saját megvilágosodását hozza magával.
A pokol tornáca, paráznák, falánkok, fösvények, haragosok, eretnekek, erőszaktevők, csalók és árulók! Így vannak elosztva a pokol 9 körében a kárhozottak Dante Alighieri klasszikus mesterműve, az Isteni színjáték első könyve, a Pokol szerint. Mindez most az animáció eszközeivel kel új életre: Dante maga járja végig a vérfagyasztó utat, közben sötét erőkkel, a gyilkos démonokkal, a képzelet különös szörnyeivel harcol, hogy megmentse szerelmét, Beatricét a pokol teljhatalmú ura, Lucifer karmai közül.
Robin of Locksley Richárd királlyal keresztes hadjáratra indul a Szentföldre. Egy mór harcos, Azeem társaságában menekül meg a halálból, és együtt térnek vissza szülőhazájába, Angliába. Hazaérkezve rossz hírek fogadják: az uralkodó távollétét kihasználva anarchiába süllyedt az ország, a nottinghami seriff és társai magukhoz ragadták a hatalmat. Robin családját sem kímélték, édesapját megölték, a vagyonát és a birtokát elkobozták. Robin azonban bosszút esküszik: tisztára akarja mosni a családja nevét és vissza akarja szerezni mindazt, ami jog szerint őt illeti.Összecsap a seriff embereivel, a harcban néhányukat meg is öli, ezért menekülnie kell. Azeem társaságában a sherwoodi erdőben lel menedékre, ahol már számos üldözött bujdosik. Robin az élükre áll, hadsereggé szervezi őket, és felveszi a harcot a seriff és emberei ellen. A kalandok közepette Robin újra találkozik gyermekkori barátjával, az azóta szép fiatal nővé serdült Mariannal.
Robin Hood (Sean Connery) és hű társa, Little John sok év után keresztes hadjáratból tér vissza Oroszlánszívű Richárd birodalmába. Amikor a király egy szerencsétlen véletlen miatt meghal, az őrült János ragadja magához a hatalmat, s nyomban arra utasítja Nottingham seriffjét, hogy üldözze el a papokat az országból. Robin újra csatasorba állítja hát Sherwood-erdőbeli csapatát, hogy megmentse egykori szerelmét, az apácaként élő Marian-t (Audrey Hepburn) - és persze a nélkülözőket.
Dolf Vega, a mindenbe belekontárkodó tinédzser beszorul az anyja időgépébe, és váratlanul 1212-ben találja magát. Méghozzá épp abban a korban, amikor rendkívül "divatosak" voltak a keresztes hadjáratok. Dolf nem ijed meg az árnyékától, és bár történelmi tudása csekély, újdonsült, sötét középkori barátait alaposan kioktatja a XXI. század technikai vívmányaira, amelyek persze súlyosan eretnek vétségnek minősülnek.
A kolostorban nevelkedő fiatal Arn Magnusson (Joakim Nätterqvist) a gyönyörű Cecilia (Sofia Helin) miatt megszegi az önmegtartóztatási fogadalmat, ezért 20 évre a száműzik a Szentföldre, ahol a keresztes háborúban kell küzdenie a szaracén Saladin (Milind Soman) serege ellen. Közben a lányt büntetésből kolostorba zárják, gyermekétől elszakítják. Arnt és Ceciliát egy kontinens és sötét politikai érdekek választják el egymástól, ők azonban a cselszövések közepette sem törnek meg. A becsületes Arnból messze földön híres keresztes lovag válik, tiszta hitével még Saladin megbecsülését is kivívja. Hazájában azonban dúl a harc a koronáért, amit végül a dán király megszerez magának. Arn leghűségesebb emberét küldi Eric, a fiatal trónörökös védelmére. Amikor a király megpróbálja megöletni a fiút, a svédek összefognak, és Arn vezetésével szembeszállnak a dánokkal.
Ivanhoe a fogságban lévő Richárd király megbízásából a kiszabadítására gyűjt pénzt. Közben választania kell szerelem és eskü, a szép zsidó Rebecca és a szász Lady Rowena közt. Ezalatt találkozik a nép nyomorával, az urak kapzsiságával és János herceg hatalomvágyával.
Az Úr 1345. esztendejében a vitéz brit lovag, Sir Roger kereszteshadat toboroz, mert hírül veszi, hogy a szaracénok igencsak morzsolgatják Jeruzsálemet. Ám mielőtt a derék had útnak eredhetne a Szentföldre, ijesztő dolog történik: egy űrhajó érkezik, melynek utasai rabsorba akarják vetni az emberiséget! Sir Roger és lovagjai persze azonnal elfoglalják az űrhajót, ám tudatlanságukban a Jeruzsálem helyett a galaxis másik végében kötnek ki. A szuperintelligens Wersgor Birodalom hamarosan megtapasztalja az angol lovagok primitív, de annál hatékonyabb harcmodorát.
Nottingham ura, Sir Henry 1100-ban visszatér Angliába, hogy összegyűjtse a német császár fogságában sínylődő Oroszlánszívű Richárd kiszabadításához szükséges magas váltságdíjat. Mivel a király öccse maga akar a trónra ülni, hajtóvadászatot indít Richárd hívei ellen. A sherwoodi erdőbe menekült üldözöttek azonban a titokzatos Robin Hood vezetésével szembeszállnak az árulókkal.
Sir Kenneth skót lovag létére Oroszlánszívű Richárddal tart a Szentföldre, a harmadik kereszteshadjáratban. A keresztény táborban nagy a széthúzás, többen is szeretnék átvenni az irányítást Anglia uralkodójától. Sir Giles Amaury és templomosai még attól sem riadnak vissza, hogy orvul a király életére törjenek. Sir Kenneth azonban szembeszáll az árulókkal, hogy megvédje az általa rajongásig tisztelt királyt, kinek unokahúgával, Lady Edith-tel kölcsönösen szeretik egymást. Csakhogy a skót lovagnak a szerelemben sem akármilyen riválisa akad, maga a nagy Szaladin szultán. (A film Walter Scott A talizmán című regénye nyomán készült.)
Oroszlánszívű Richárd király keresztes hadjáratba vonul a francia Alice hercegnővel való házasság elkerülése érdekében. Útközben feleségül veszi Berengáriát, hogy a házasság révén az embereinek élelmet szerezzen. A harcok közben Berengáriát elfogja Szaladdin, vonzódni kezd a nőhöz és Jeruzsálembe viszi. Richárdnak lépnie kell..
A baj akkor kezdődik, amikor Lars, a 25 éves, nem túl fényes jövőbeli kilátásokkal rendelkező srác rájön, hogy egy idősebb férfi tinédzser fiúkkal szórakozik a külvárosban. Larsban szörnyű düh tör ki és hadjáratot indít ellene, célja, hogy megállítsa a bántalmazót. Ám hamarosan kicsúszik kezei közül az irányítás és tettei végül veszélyeztetik azokat, akiket meg akart védeni.
Arn has to endure so much before he can get the love of his life Cecilie, who has been put away in a monastery.
The long and storied history of the French warrior monks who fought in the Crusades, formed a powerful banking empire in Europe and collapsed under the weight of rumors that they had captured both the Holy Grail and the Ark of the Covenant.
The Crusades: An Arab Perspective is a four-part series produced by Al Jazeera English, which presents the dramatic story of the medieval religious war through Arab eyes. The series provides a new perspective on the history of the Crusades for a global, English-speaking audience, that has largely read about or studied the famous struggle from a primarily Christian and Western point of view.
