Kulcsszó Blues

Jake és Elwood Blues a két fehér csirkefogó él-hal a blues zenéért. A fekete öltönyös, fekete kalapos, sötét napszemüveges duó életében eljött a pillanat, hogy minden bűnük megbocsátást nyerjen. Megtudják, hogy le akarják bontani az árvaházat, ahol ők is nevelkedtek. Mary nővér hiába fohászkodik Istenhez, itt már csak egy köteg dollár segíthet. A Blues-fivérek elhatározzák, hogy összetrombitálják a régi bandájukat. Azután néhány fellépéssel elég pénzt szereznek ahhoz, hogy segíteni tudjanak a nővérnek. A dolgok azonban nem egészen úgy alakulnak, ahogy kellene.

Eugene tehetséges klasszikus gitáros, akinek minden vágya, hogy ő legyen a leghíresebb blues gitáros. Az ifjú egy rég elveszett dal nyomába ered. Az egyik harlemi idősek otthonában rátalál Willie Brownra, a legendás blues zenészre, aki talán a segítségére lehet. Az öreg a maga hasznára fordítja a helyzetet, az ifjú segítségével talán visszaszerezheti a lelkét az ördögtől, amelyet a páratlan zenei nagyságért cserébe - egy távoli útkereszteződésnél - sok évtizeddel ezelőtt eladott. Miközben a Mississippi deltavidékét járják, találkoznak a szökevény Francesszel, aki szerelembe bonyolódik Eugene-nel. A film a blues legenda Robert Johnsonnak állít emléket.

18 év telt el azóta, hogy a Blues Brothers, Jake és Elwood bevonult a popkultúrába. Elwood most szabadult a börtönből és azt tapasztalja, hogy sok minden megváltozott, míg ő odabent hűsölt. Társa, Jake halott, zenekara régen feloszlott, s az árvaházat, ahol nevelkedett, lerombolták. Sőt, az az ember, aki Jake-nek és Elwoodnak apja helyett apja volt - Curtis, az árvaházi felügyelő - szintén jobblétre szenderült azóta. Így Elwood egyetlen élő rokonfélesége Curtis törvénytelen gyermeke, Cabel. Egy kínosan pedáns zsaru, aki nem akar tudomást venni a családi kötelékekről, ellenben meg van győződve arról, hogy Elwood rosszban sántikál. Elwood egykori tanárától remélne útmutatást, ám Mary Stigmata nővér ehelyett rásózza Bustert, a 10 éves árvát. Elwood nekivág új küldetésének, hogy összehozza a régi bandát, részt vegyen a Bandák Csatájában Louisiana-ban, s a megátalkodott Bustert jó útra térítse.

A rejtélyes blueszenész, Robert Johnson nagy hatással volt Amerika zenei világára. Most a család, a kritikusok és a rajongók mutatják be az embert a zene mögött.

Dokumentumfilm a legendás 1969-es harlemi zenei fesztiválról, amely elősegítette az afroamerikai zene és kultúra népszerűségét.

Dewey Cox a zenetörténet legtökösebb rockere, akinek a dalait egy egész nemzet hallgatta. Pályafutása alatt három feleséget fogyasztott el és négyszáztizenegy nõvel bújt ágyba, de igazán csak egyet szeretett. Összesen harminchat gyereke született, közülük tizennégy házasságon kívül. A szex és a gyerekcsinálás mellett kipróbált minden piát és létezõ kábítószert, mégis valóságos nemzeti hõs lett. A zene volt ugyanis a mindene. Dewey Cox a tehetségének köszönhette, hogy egy kis vidéki senkibõl Amerika egyik legnagyobb rocksztárjává emelkedett.

Az istenfélő Lazarus meggyötört és szomorú. Rae szexuális zaklatás áldozataként, mindenhol szerelmet keres, de soha nem talál rá. Félmeztelenül, eszméletlenre verve hever az út szélén, mikor Lazarus rátalál. Hazaviszi és ápolja a lányt, mialatt sajátos módszerével megpróbálja rávenni, hogy változtasson az életén.

Bessie Smith az 1920-as, 1930-as évek legendás énekesnője volt, a "Blues Császárnője"-ként is emlegették. Szegény családból származott, már kilencévesen az utcán énekelt, hogy pénzt keressen. Később a "Blues Anyja", Gertrud Ma Rainey vette védőszárnyai alá. Pályája azután ívelt fel, hogy szerződést kötött a Columbia lemezcéggel. Miközben a pályája szárnyalt, a magánélete romokban hevert, a becsődölt házassága után alkoholista lett, váltogatta a férfi és a női szeretőit. Autóbalesetben halt meg 1937-ben.

A 30 éves Caiti azért küzd, hogy olyan életet építsen fel, amely méltó a Broadwayn énekléssel töltött gyermekkor álmaihoz. Hogyan lehet a mai sötét időkben az alkotáson és a zenén keresztül reményt találni?

Lerobbant művelődési ház előcsarnoka. A mozgalmi táblák és egyéb ünnepi díszletek tövében csirkék kapirgálnak. A Johnny B. Goode hangjai szűrődnek ki a nagyteremből. Bent a Colorado nyomja a bluest. A fűtetlen helyiségben az együttesen kívül egy-két ember lézeng. Ez így nem mehet tovább! Ki kell találni valamit! És nemsokára a főnöknek eszébe jut a nagy ötlet. Egyik kezével egy lekváros buktát szorongatva, a másikkal a fenekét vakargatva a banda elé áll: gyerekek, átmegyünk a Tobacco Roadról a Retek utcába, lemegyünk bunkóba, lemegyünk furkóba. A szocialista vadkeleten új banda születik.

A 20. század elején a zongora az amerikai zene forrásvidékén kezdte meg pályafutását. Egyik kulcshangszere lett a bluesnak. A zongorán előadott blues egyaránt felhangzott kocsmákban, bordélyházakban, templomokban és harmadosztályú mulatókban végig a Mississippi mentén Louisianáig, Alabamáig és Texasig. Hamarosan szállásra talált New Orleansban, majd tovább terjedt Chicago, Harlem és Kansas City felé. A 20-as évektől kezdve mindmáig a "piano blues" maradt az amerikai zene alapja és forrása. Magába foglalta a boogie-woogie-t, a jump-bluest és a gospel bluest, a spanyol tinge-t, a rhythm and bluest, a városi bluest és mindenfajta jazzt. A különféle bluesokra rányomta bélyegét a zongoristák előadásmódja, egyénisége és ez most az ő történetük.

In 2071, roughly fifty years after an accident with a hyperspace gateway made the Earth almost uninhabitable, humanity has colonized most of the rocky planets and moons of the Solar System. Amid a rising crime rate, the Inter Solar System Police (ISSP) set up a legalized contract system, in which registered bounty hunters, also referred to as "Cowboys", chase criminals and bring them in alive in return for a reward.

The Blues is a 2003 documentary film series produced by Martin Scorsese, dedicated to the history of blues music. In each of the seven episodes, a different director explores a stage in the development of the blues. The series originally aired on PBS in the United States.