Russell Hatch (Jean-Claude Van Damme alakításában), az Interpol ügynöke, aki a pótapa szerepét tölti be Jayden, egy rosszul sikerült rutinrazziában megölt informátor fia számára. Évekkel később Hatchnek meg kell védenie Jaydent és a nagyapját egy könyörtelen bandától, akik között dúl a területi háború, és senkinek nem kegyelmez, aki az útjába áll.
Frank és April mindig igyekezett elkerülni a középszerűség csapdáját. Ám a kertvárosi környezetben, ahová költöztek, lassan maguk is olyanná válnak, amitől annyira irtóznak: középszerű, unalmas középosztálybeli emberekké. April merész tervet sző, hogy kizökkentse kapcsolatukat ebből a kerékvágásból. Párizsban, az ismeretlen, ám izgalmas világvárosban akar új életet kezdeni. Ám amikor tényleg dönteni kell, Frank és April pánikba esik. Az egyik mindenáron szabadulni próbál a mostani helyzetből, a másik ugyanakkor bármilyen megalkuvásra képes.
1961 januárjában járunk. Llewyn Davis fiatal zenész, aki egyik napról a másikra él, és igazából semmi terve nincs a jövőre nézve. Ennek ellenére reménykedik abban, hogy egyszer híres énekes lehet, bár tudatosan semmit sem tesz a sikerért.
Kegyetlen élet az ingatlanügynöké. Mindennap újra meg újra taposni, könyökölni, hajtani kell. És ha peches szériába kerül az ember, akkor hiába kapaszkodik. Ricky, Shelley, Dave és George együtt dolgoznak. És egymás ellen. Ráadásul a főnökség új ösztönző rendszere erősen sikerorientált: a legeredményesebb ügynök mesés prémiumot kap, a legrosszabb viszont szedheti a sátorfáját...
A film egy üres, egyhangú életet élő középosztálybeli család élete széthullásának krónikája. A három fejezet a család utolsó három évébe nyújt bepillantást. Nem mintha sok jelentősége lenne ennek. Semmi különös dolog nem történik velük, siváran, monoton módon zajlik életük: minden nap felkelnek, megmosakodnak, reggeliznek, a kislányt elviszik az iskolába, ők pedig munkába mennek. Este ugyanez, fordítva. Azután egyik nap a család feldúlta a lakását, megsemmisítette az értéktárgyait, végül öngyilkosságot követtek el. A film valós történet alapján készült.
A cím arra a lóra utal, amelyet Friedrich Nietzsche pillantott meg 1889. január 3-án, torinói lakásából kilépve. A kocsi elé kötött ló megmakacsolta magát, mire a kocsis ostorral ütlegelni kezdte. A filozófus odalépett a lóhoz, majd hatalmas zokogásban kitörve átölelte. Miután szolgája hazavitte, ágyba tette Nietzschét, aki innentől kezdve élete hátralévő 10 évét némán, szellemi leépülésben töltötte.
A tizennégy éves Billy Casper édesanyjával és idősebb bátyjával él egy bányászfaluban, Yorkshire közelében. Testvére Jud, a bányában dolgozik, huszonéves, durva és nagy nőcsábász. A yorkshire-i fiú, Billy magányos ebben a nem éppen felemelő környezetben. Osztálytársai gúnyolják, tornaórán, hiányos felszerelése miatt a tanár megalázza. Szerencsére Billy megleli a maga kis világát, ugyanis talál egy madárfiókát, s ettől kezdve óvja, védi, eteti és röpteti. A kisfiú örökre szóló barátságot köt a sólyommal, akit Kesnek nevez.
