Kulcsszó 1st Century

A paranoiás Tiberius császár halála után Caligula, az örököse ragadja magához a hatalmat, és a birodalmat az őrület és a romlottság véres spiráljába taszítja.

A jeruzsálemi Ben Hur, egy gazdag zsidó család fia, újra találkozik gyerekkori barátjával, a római légió parancsnokával, Messalával, aki szerint az új tanok, melyeket Krisztus hirdet, felforgathatják az egész Római birodalmat. Ben Hur meghallgatja a hegyibeszédet, ott van a kálváriánál, méghozzá nem is egyedül, hanem egy szépséges rabszolgalány, Esther társaságában. Korábbi élete gyökeresen megváltozik, amikor tévesen megvádolják azzal, hogy megpróbálta megölni Messalát. Száműzik családját, őt pedig rabszolgasorba döntik. Egy tengeri csata során megmenti a parancsnok, Quintus Arrius életét, aki ezért cserébe fiává fogadja. Rómába indul, hogy részt vegyen egy kocsiversenyen. Legnagyobb ellenfele régi barátja, Messala. Kettejük versenyfutásának egy ütközés vet véget, melyet Ben Hur éppen csak túlél, ám eldönti, hogy a kardját felcseréli Krisztus tanaival. Annak a Krisztusnak a tanaival, aki még halálában is képes arra, hogy az egész birodalmat a feje tetejére állítsa.

A címszereplő, a volt trák fejedelem, majd római rabszolga Spartacus kényszerűségből felcsap gladiátornak, majd a megaláztatások ellen lázadó rabszolgafelkelés élére állva a kor legnagyobb haderejével, a római sereggel szemben is sokáig győzelmet győzelemre halmoz. A túlerővel szemben végül szükségszerűen elbukva, majd a kínok kínját, a kereszthalált is vállalva, holtában is legendává vált. A látványos történelmi tablókon, a lenyűgöző tömegjeleneteken, és egy megkapó szerelem kibontakozásán kívül bepillantást nyerhetünk Róma belső intrikáiba, a köztársaságiak és a diktátorpártiak küzdelmébe, a római sereg vezére, a dúsgazdag Crassus cselszövéseibe, miközben a háttérben az ügyesen taktikázó Julius Caesar várja, mikor jön el az ő ideje - s ezzel a császárságé is.

Marcus Vinicius légióparancsnok szerelemre lobban egy gyönyörű rabszolgalány iránt, amivel átlépi a szigorú határvonalat a Római Birodalom uralkodó elitje és a keresztények között. Sorsuk Nero kezében van. Róma fényűző, de elátkozott birodalmának császárán azonban fokozatosan a téboly lesz úrrá.

A Jézus életét, halálát és feltámadását felidéző film Lukács evangéliumát dolgozta fel bibliai idézetek alapján.

Caesar lába előtt hever Gallia. Kivéve egy megátalkodott népség által lakott falucskát, amely csak azért is ellenáll a világhódító latin légiók ostromának. Tehetik is, hiszen druidájuk révén olyan mágikus főzet birtokában vannak, amely legyőzhetetlenné teszi őket. Egy ambiciózus római helytartó azonban elhatározza, erővel vagy csellel, de mindenképpen megszerzi a főzet titkos receptjét, s ő lesz a cézár. Tervébe mindössze egy apróbb és egy nagyobb bökkenő csúszik: az egyiket Asterixnek, a másikat pedig Obelixnek hívják.

Időszámításunk szerint 79-et írunk. Pompeji, a Római Birodalom ékköve, a korrupció melegágya, a kísértés kikötője egykor veszélyes helynek számított a folyamatos földrengések miatt. Ám a Vezúv sötét haragja az első századra teljesen feledésbe merült. A birodalom gazdag lakói élik fényűző hétköznapjaikat, míg a rabszolgák az arénában harcolnak a túlélésért, de egy valamire senki nincs felkészülve: a szunnyadó tűzhányó pusztító erejére. Milo, a gladiátor az idővel fut versenyt, mikor egy váratlan földrengés következtében hatalmas robajjal kitör a vulkán: meg kell találnia szerelmét, hogy kimenekítse a hamuval elárasztott városból mielőtt azt teljesen betemeti a láva, és a szüntelenül aláhulló kőzápor.

Heródes királyságát komoly veszély fenyegeti. Nem csak Pontius Pilátus (Hurd Hatfield) hatalma gyengíti a tekintélyét, hanem egy rongyos próféta egyre növekvő népszerűsége is. Názáreti Jézus (Jeffrey Hunter) és tanítványai félelemmel töltik el a Rómához hű uralkodókat, akik a gyilkosságtól sem riadnak vissza, hogy megállítsák a számukra kedvezőtlen folyamatokat. A szépséges Salome (Briqid Bazlen) szemet vet Keresztelő Jánosra (Robert Ryan), és mindent elkövet, hogy a fejét vegyék. Lucius (Ron Randell), a római patrícius másodszor is segít Jézusnak, és ezzel fenekestül felfordul az élete.

Krisztus előtt ötvenben járunk, s immár az egész világ Rómához tartozik. Tulajdonképpen a két bátor gall harcos, Asterix és Obelix is, akárcsak piciny gall falujuk derék lakói. Hogy miért is hívják őket galloknak? Hát nagyon egyszerű, mert latinul a gall franciát jelent. De hát akkor miért nem adunk francia nevet a rómaiaknak is? Az örökös ellentét a gallok és a rómaiak között kibékíthetetlen. Asterix megmutatja, milyen is a gall virtus. A rómaiak futnak, mint a nyulak. Állítólag ők Julius Cézár legyőzhetetlen harcosai.

Judah Ben-Hur herceget mostohatestére, a római hadsereg tisztje, Messala igaztalanul megvádolja árulással. A férfit megfosztják címétől, elszakítják a családjától és a nőtől, akit szeret, és rabszolgaságba kényszerítik. A tengeren töltött hosszú évek után Judah visszatér szülőföldjére, hogy bosszút álljon, és megtalálja a megváltást.

Pál a keresztények hírhedten kegyetlen üldözőjéből vált Krisztus egyik legnagyobb hatású apostolává. Utolsó napjait egy rideg és sötét börtöncellában töltötte, arra várva, hogy végrehajtsák a Nero császár által elrendelt kivégzését. Barátja és orvosa, Lukács meglátogatja az ítélet végrehajtása előtt, pedig Rómába utazásával az életét kockáztatja. Mauritius, a börtön prefektusa ugyanis minden lépését árgus szemmel figyeli... Lukácsnak sikerül lejegyeznie az idős tanító bölcsességeit, amely nyomán aztán létrejöhetett a katolikus egyház, a ma ismert formájában. Hitük kihívást jelentett egy egész birodalom számára. Szavaik megváltoztatták az egész világot.

Krisztus születése előtt ötvenben a franciák őseit, a gallokat hosszú harcok után legyőzték a rómaiak. Egész Galliát elfoglalták, pontosabban nem is az egészet, mivel hogy egyetlen tartomány győzedelmesen ellenáll a hódítók támadásainak. E kicsiny falucskában - amelyet a rómaiak erődrendszere vesz körül - él Asterix harcos és bátor hadviselt társa, Obelix, és a csodavarázsló, Panoramix. Asterix vadászat előtt-közben, hogy-hogy nem, mindig római szagot érez. Olyan időket élnek, mikorra már a rómaiak latinul is elfelejtettek. A nagysikerű képregény egyik első, rajzfilmes feldolgozása.

Húsvét napján Jeruzsálem népe megkegyelmezhet egy halálraítéltnek. Barabásra, az útonállóra esik a választás, így a törvények értelmében Poncius Pilátus római helytartó szabadon engedi őt - a kereszthalál pedig Jézusra vár. Barabás kedvese, Rachel nem örül a viszontlátásnak, ő hisz Jézusban, Isten fiában és gyászolja a halálát. Barabás ugyan nem hisz a messiásban, de amikor az ég teljesen elsötétül, bizonyságra vágyik.

Krisztus előtt ötvenben Galliát áthatolhatatlan erdőségek uralták, melyekben fenséges csend honolt. Julius Cézárnak, kemény harcok árán ugyan, de sikerült meghódítania Galliát, hogy rányomja a római civilizáció diadalmas bélyegét. Ám egyetlen kis falucska még mindig bevehetetlenül tartja magát. Julius attól tart, hogy soha nem tudja uralma alá hajtani a hajthatatlan falucskát, ezért üzletet ajánl Asterixnek és barátainak: ha kiállnak 12 általa kitalált próbát, Cézár átadja nekik a Római Birodalmat. Ha viszont elbuknak a próbán, ők hódolnak be a Birodalomnak.

Miután a barbár hordák lecsapnak Rómára, a légiós Aurelius (Colin Firth) feladata, hogy kiszabadítsa az ifjú Romulust (Thomas Sanqster) és rejtélyes nevelőjét, Ambrosinust (Ben Kingsley), akiket a harcok során a gótok fogságába ejtettek. Nestor szenátor (John Hannah) a segítségére siet, és kiváló harcosokat ad mellé, köztük a szépséges Mirával (Aishwarya Rai), ám hamarosan kiderül, csak magában bízhat.

Krisztus előtt 50-ben járunk. Julius Caesar hódításokra szomjazik. Úgy dönt, hogy dicsőséges légióinak élén megszállja az eleddig megismert világ végén álló szigetet, ezt a rejtélyes országot, amit Britanniának neveznek: azaz Angliát. Gyors és totális győzelmet arat. Vagyis, majdnem. Egy kis britanniai falu képes ellenállni a császárnak, de gyengülnek az erőik. Kordélia királynő, Britannia uralkodója úgy dönt, hogy elküldi leghűségesebb szolgáját, Angoltapaxot, hogy Galliában keressen segítséget, egy másik kis faluban, amely a rómaiak elleni makacs ellenállásáról híres. A szóban forgó gall faluban Asterix és Obelix már eléggé elfoglalt. Vezetőjük ugyanis rájuk bízta unokaöccsét Kishippixet, egy fiatal srácot, aki csak púp a hátukon. Kishippix nemrég érkezett Lutéciából, és az a feladatuk, hogy férfit faragjanak belőle és még egyáltalán nem állnak nyerésre.

Amikor Heródes király megtudja, hogy megszületett a Messiás, aki veszélyeztetheti hatalmát, megparancsolja katonáinak, hogy öljenek meg minden két évesnél fiatalabb gyermeket. Az elõzményekbõl kiderül, hogy Mária szegény családban nõtt fel. Az apja Józsefhez, a jómódú ácshoz akarja férjhez adni. Õ azonban szerelembõl szeretne férjhez menni. Megjelenik neki egy angyal, és elmondja, hogy õ fogja megszülni az emberiség megmentõjét. Mária és József Názáretbõl Betlehembe menekül. Mivel senki sem fogadja be õket, a kis Jézus egy istállóban születik meg.

Julius Ceasar, a ravasz római hadvezér kifundálta, hogy miként lehet meghódítani Britanniát. Bár a brit katonák rendkívül bátrak, de különös szokásoknak hódolnak: mindennap délután 5 órakor felfüggesztik a harcot azért, hogy forró vizet igyanak, de ami még ennél is meglepőbb, hetente öt csatanapot és két pihenőnapot tartanak. Nem csoda hát, ha a szemfüles rómaiak - a hétvégét kihasználva - elfoglalják Britanniát. Már csak egy kis brit falu lakói tartják magukat a túlerővel szemben. De vajon meddig lesznek képesek erre?! Még szerencse, hogy van egy Asterix nevű gall rokonuk, aki talán segíthet rajtuk.

Senki sem születik gladiátornak. Kitartással és kemény edzéssel lehet valakiből a cirkusz hőse. Rómában hamarosan felépül a Colosseum, és tohonya Timonak - akit kidobtak a gladiátorképzőből -, alaposan fel kell kötnie a gatyát, ha helyt akar állni a nyitóünnepségen.

Marcellus Gallio a szép Diana miatt egy rabszolgavásáron megsérti a fiatal Caligulát, és ezért Jeruzsálembe száműzik. Új lakhelyén találkozik a messiással, akit Pilátus döntésére keresztre feszíttet. Hamarosan kínzó látomások kezdik gyötörni, és kis híján megőrül. Tiberius azzal a feladattal küldi vissza, hogy kerítse elő Demetriust, aki Krisztus palástját őrzi, és derítse ki, kik a titkos szekta vezetői. Marcellus Jeruzsálemben találkozik Péterrel, a prófétával, és csatlakozik hozzá. Az ifjú tribunus hamarosan keresztényként visszatér Rómába, ahol Caligula árulás vádjával halálra ítéli.

A down-to-earth account of the lives of both illustrious and ordinary Romans set in the last days of the Roman Republic.

Acclaimed blackly comic historical drama series. Set amidst a web of power, corruption and lies, it chronicles the reigns of the Roman emperors - Augustus, Tiberius, Caligula and finally Claudius.

Dramatizes the Birth, Life, Ministry, Crucifixion, and Resurrection of Jesus Christ, largely according to the Holy Bible's New Testament Gospels.

The Roman Holidays is a Hanna-Barbera animated television series that was broadcast in 1972 on NBC. It ran for 13 episodes before being cancelled. Very similar in theme to both The Flintstones and The Jetsons, The Roman Holidays brought a look at "modern-day" life in Ancient Rome, around 63 AD, as seen through the eyes of Augustus "Gus" Holiday and his family. The opening showed a chariot traffic jam and a TV showing football on Channel "IV" An Ancient Roman setting was actually one of the ideas that Hanna-Barbera considered as they were working to create The Flintstones.

Three people's fates are interwoven in the Battle of the Teutoburg Forest in 9 A.D., during which Germanic warriors halt the spread of the Roman Empire.

Sitcom about three desperate young men from the suburbs who try to get laid, hold down jobs and climb the social ladder in the big city - which just happens to be ancient Rome.

Twenty year-old Julius Caesar flees Rome for his life during the reign of Sulla but through skill and ambition rises four decades later to become Rome's supreme dictator.

A Roman general leads the epic 1st-century siege of Masada, the mountain fortress where more than 900 Jews made a heroic stand against 5,000 Roman soldiers.

This seven-hour British-Italian adaptation of Edward Bulwer-Lytton's 1834 epic, set against the eruption of Mount Vesuvius in 79 A.D. and previously filmed in 1935, and in 1960 was a vehicle for muscleman Steve Reeves, was trashed by the critics as the campiest of sword and sandal sagas to emerge in years. This despite its reported $19-million price tag, the nobility of its cast that includes Laurence Olivier, Siobhan McKenna and Anthony Quayle, and its rather unspectacular special effects. The central figures are Nicholas Clay as Glaucus, the noble Athenian; Olivia Hussey as the high-born Ione, his love, who is seduced by the Egyptian, Arbaces (Franco Nero), a religious fanatic; Duncan Regehr as Lydon, the champion gladiator; and Linda Purl as the blind slave Nydia, who is torn between Glaucus and Lydon.

Forbidden love blossoms in the city of Pompeii, which until the eruption of volcano Vesuvius in 79 AD, is one of the empire's most powerful cities.