Henry Bondy szobrász éjjel-nappal dolgozik, hogy megnyithassa viaszfiguráinak kiállítását. De üzlettársa, Burke felgyújtja a házat, hogy felvehesse a biztosítási összeget. Műterme leégése során Bondy lelki szörnyeteggé korcsosul. Immár embereket gyilkol meg, és azokat preparálja viaszfigurákká a kiállításához.
Harold Meyerowitz egész életét a művészetnek szentelte. Sokáig sikeres karrierje végül nem működött tovább, ezért egyetemi tanárként kezdett dolgozni. Ezt a fajta munkát nagyon nem szereti és leginkább gyerekeit okolja azért, hogy idáig jutott. Jean és Matthew amint tehette, minél távolabb költözött apjától. Danny az egyetlen, aki a folytonos ítélkezés ellenére keresi az apja társaságát. A fiú sokáig sikeres zenész volt, de aztán egy sikertelen házasság és a munkanélküliség várt rá.
Anyja halálát követően a 19 éves amerikai Lucy Olaszországba utazik, hogy a festői szépségű Toscanában töltse a nyarat. A dombtetei tanyaház különös lakói: az író, a szobrász, a műkereskedő valamint a helyi arisztokrácia bolydul fel Lucy érkezésére. Lucy érzi, az igazi apja ebből a társaságból valaki...
A fiatal Camille a híres szobrász August Rodin modellje és tanítványa lesz. Munkakapcsolatukból hamar viharos szerelem alakul ki. A lány a művész és a művészet iránti rajongása miatt maga is alkotni kezd. Egyre nagyobb sikereket ér el, az idősödő Rodinnak viszont nem konkurenciára, hanem imádatra van szüksége. A szerelmes és féltékeny Camille egyre kiszámíthatatlanabbul viselkedik. A helyzet Camille családját is egyre nagyobb aggodalommal tölti el, ugyanis a nő mély depresszióban és alkotói válságban szenved. Rádöbben, hogy Rodin nem gondolja komolyan a kapcsolatukat. Ettől idegösszeroppanást kap, bánatát alkoholba fojtja, és végül pszichiátriai intézetbe kerül.
Érzéki és filozófikus film, mely a "Lady Chatterley szeretője" című regény szerzőjének, D. H. Lawrence regényéből készült. A szerelmi és baráti kapcsolatok érzéki és érzelmi oldaláról, a személyiség kibontakozásáról és feladásáról szól, két felső tizezerbeli férfi és két nővér történetén keresztül a századforduló elején. Gerald Crich gazdag gyáros, kapcsolatát emésztő szenvedélyként éli meg. Rupert Birkin iskolai felügyelő, gondolkodó elme, megkisérli meghatározni a szerelmet nő és férfi, valamint férfi és férfi között. Gudrun művészlélek, a szerelmet csak a használhatóság idejéig értékeli, testvére, Ursula viszont tisztán, egyszerűen és állandó odaadásban éli meg a szerelmet.
Kelly Reichardt vibráló és lebilincselően vicces alkotásában a művészet és a kézművesség világába jutunk.Egy új bemutató megnyitására készülő szobrásznak egyensúlyba kell hoznia kreatív életét a család és a barátok napi drámáival.
Egy kétségbeesett édesanya megpróbál javítani kapcsolatán elhidegült lányával, ám eközben véletlenül belefutnak egy gyilkos démoni lénybe...
A szadista Pradelle főhadnagy a háború utolsó óráiban levezényel egy teljesen értelmetlen rohamot a kitüntetés reményében. A két szerencsétlen közkatona, Édouard és Albert csaknem az életükkel fizetnek ezért. Édouard az utolsó csatában elvesztette a fél arcát, ezért arra kéri Albertet, hogy ne küldje vissza a családjához, inkább nyilváníttassa halottnak. Albert bajtársiasságból gondoskodni kezd fiatal társáról, aki a rajztehetségét kihasználva olyan maszkokat készít, amelyek nemcsak elfedik a sérülését, de igazi érzelmeket is képesek kifejezni. A két barát bosszút esküszik a haza ellen, amely csak a halottakat ünnepli, a megnyomorítottakkal nem törődik: extravagáns emlékművek ígéretével csalnak ki pénzt a háborún meggazdagodottaktól és az államtól, hogy aztán a megbízási díjjal lelépjenek. A tét számukra egymillió frank, azonban ha lebuknak, az életükkel fizetnek érte. Erre pedig minden esélyük megvan, ugyanis éppen a legkritikusabb pillanatban tűnik fel újra a pszichopata főhadnagy.
Verena ápolónőként dolgozik a XX. század közepi Itáliában, ahol lelki traumán átesett gyermekek rehabilitációjára szakosodott. Fiatal kora ellenére meglehetős reputációra tett szert szakterületén, így az elszigetelt toszkánai várkastélyban lakó Klaus szobrászművészhez is eljut a híre. Klaus nemrég és tragikus hirtelenséggel veszítette el feleségét és fia, Jacob azóta egyetlen szót sem szólt, dacára a különböző módszerekkel próbálkozó nevelőnők minden igyekezetének. Verena tehát elszegődik Klaushoz és beköltözik az ódon kastélyba. Ahogy egyre azon próbálkozik, hogy lebontsa a Jacob által a külvilág felé épített falakat, munkaadójával is egyre belsőségesebb viszonyt alakít ki. Lassan világossá válik számára, hogy az özvegy férfi és fia ugyanattól a betegségtől szenved – képtelenek elengedni a szeretett asszonyt. Képes lesz-e a fiatal lány rávenni védenceit, hogy túllépjenek veszteségükön és nyugodni hagyják, aminek nyugodnia kell?
A Párizsban élő Alberto Giacometti alaposan beosztja az idejét. Maga dönti el, mikor dolgozik festményein és szobrain, mulatozik vagy épp flörtöl. Élete csupa románc és dráma.
Különös életrajzi film egy huszonéves francia szobrász-művészről (Henri Gaudier) és a nála jóval idősebb társáról, egy lengyel nőről (Sophie Brzeska), aki magát nemes családból származónak mondja és írással próbálkozik. A kor a múlt század első évtizede, a helyszín Párizs. Henri Gaudier komoly vonzódása bizonyítékaként felvette barátnőjének nevét, így vált Henri Gaudier-Brzeska néven ismert. Rövid életét az I. vh egyik frontján fejezte be. Szinte tapintható a művészet szabadsága meg az arra irányuló vágy, ami a művész megélhetésének mindennapos gondjaival párosul. Eksztatikus és gyötrelmes egyben. A történetben meglapuló tragédia teszi rendkívülivé a filmet, mely a szerencsétlen sorsú szobrász műveinek bemutatásával ér véget.
Lucas must choose between love and the power he acquires after becoming a renowned sculptor.
