Kulcsszó Patriotism

J. Robert Oppenheimer története, aki a Manhattan Terv vezetőjeként, az első atomfegyver létrehozásáért volt felelős a II. világháború idején.

Benjamin Martin (Mel Gibson) igazi harcos volt: kegyetlen, kiismerhetetlen, engesztelhetetlen. Mára azonban egyedül neveli hét gyerekét, és rájött arra, hogy a béke létszükséglet számára. Az amerikai függetlenségi háború azonban nem kedvez a kívülállóknak és a legnagyobb fiú, Gabriel (Heath Ledger) másképp gondolkodik, mint apja: kerüljön bármibe, a függetlenséget akarja szolgálni. Aki veszélybe került, meg kell védeni, akinek baja esett, azt meg kell bosszulni! Ha eljön az idő, Benjamin Martin újra fegyverbe szólítja régi harcostársait, és elindul, hogy az őrült háborúban megkezdje a maga őrült hadjáratát.

1941. december 7. A második világháború fordulópontja, a történelem egyik legvéresebb csatája: a japán légierő megtámadta Amerika csendes-óceáni flottáját. A támadás számtalan áldozattal járt, hatalmas pusztítást vitt végbe: sokáig tartott, míg az amerikai hadsereg kiheverte a csapást, és felkészült a visszavágásra. Ez a film e támadás és csata története, de egyben három fiatal története is. Akik, miközben a történelem a szörnyű, véres események közepébe sodorja őket, a saját életüket élnék - azt sem könnyű. Rafe és Danny a legjobb barátok: gyerekkoruk óta együtt szeretnének pilóták lenni. Mindketten katonák, mindketten Pearl Harborban állomásoznak. És mindketten ugyanazt a lányt szeretik. A japán gépek pedig elindultak Pearl Harbor felé.

Hatalmas űrhajók jelennek meg a semmiből és borítják árnyékba a világ fővárosait. Az emberiség örömünnepre készül, de az idegeneknek más szándékai vannak: elsöprő túlerejükkel és lenyűgöző technikai fölényükkel mindenestül el akarják pusztítani a földi civilizációt.

Borat elmeséli, hogy tizennégy évvel ezelőtti filmjével óriási szégyent hozott országára, igaz, csak elindul egy újabb amerikai küldetésre, méghozzá most azért, hogy lányát ajándékul adja valaki olyannak, aki közel áll az USA "trónjához". Ám Boratnak gondja akad ottani népszerűségével, így muszáj álruhát hordania, nehogy felismerjék, miközben közelebbről is megismeri a karanténba vonult országot, no meg serpenyővel csapkodja a koronavírust, hogy végül Donald Trumpnak öltözve szolgálja fel lányát a jelenlegi alelnöknek, Mike Pence-nek.

Amikor egy amerikai utasszállító gépet mindenre elszánt palesztin gépeltérítők szereznek meg, az Elnök behívja a kommandósok elsőszámú csapatát, a Delta Kommandót. Az elitalakulatot Nick Alexander ezredes vezeti, és Scott McCoy őrnagy az egyik legjobb katonája. Látszólag nem sok esélyük van a győzelemre, ám ők mégis legyőzik az akadályokat, és kiszabadítják a túszokat. Az akció itt azonban még nem ér véget. A túszejtők néhány utast átvisznek Teheránba. Elszánt verseny kezdődik hát az idővel, ahogy Alexander és McCoy megpróbálja megmenteni őket - és Amerika becsületét, mielőtt még késő lenne.

Az apolitikus amerikai Rick kávéházat vezet Casablancában. A bár szélhámosok, szerencsejátékosok és vízumra várók találkozóhelye. Váratlanul feltűnik Rick hajdani szerelme férjével, Victor Lászlóval. László egy koncentrációs táborból megszökött ellenálló, akit a nácik keresnek. Ilsa egy évvel korábban azért hagyta el Ricket, hogy a nehéz helyzetben férje mellett legyen. A románc ismét fellobban, a nő végleg szerelmével, a cinikus Rickkel akar maradni.

Az első világháborúban Párizstól 28 km-re megmerevedett a front és egy folyamatos, zegzugos lövészárok-rendszer alakult ki, amelyben francia közkatonák küszködtek a mindennapi apró kis győzelmekért a németek ellen, melyet parancsra teljesítettek. Mireau tábornok ebben a lehetetlen helyzetben olyan feladatot kap, amely egyenlő az öngyilkossággal, vagyis a "Hangyavár" bevételét. Dax ezredes először nem ért egyet a parancs végrehajtásával, de később elfogadja. A roham megkezdődik, de igen gyorsan vissza kell vonulnia a francia ezrednek, oly sok a veszteségük. Broulard tábornok parancsot ad ki a saját tüzéreinek, hogy lőjenek a visszavonuló, "gyáva" katonáikra. Ezt a parancsot a tüzérparancsnok megtagadja. A visszavonulás után a vezérkari tábornokok felelősségre vonják az ezredet a "gyávaságukért" és elrendelik, hogy az ezred három századából száz-száz főt végezzenek ki. Dax ezredes a tábornokok elé áll, s közli velük, hogy őt vonják egyedül felelősségre.

Tom Highway őrmester egész életét a tengerészgyalogság kötelékében töltötte: megjárta Koreát és Vietnámot, kapott számos kitüntetést. Most visszatér ahhoz, amihez egész életében a legjobban értett: az újoncok kiképzéséhez. A kemény szolgálatban töltött évek után az új feladat is számos nehézséggel indul. Az őrmester nehezen boldogul a nem túl sok szakértelemmel rendelkező tisztikarral, és a kiképzendő szakasz tagjairól sem lehet sok jót mondani. Jones arról álmodozik, hogy egyszer még híres rocksztár lesz belőle, Aponte családi problémákkal küszködik, a bajkeverő Fragatti csak azért állt tengerészgyalogosnak, hogy megússza a börtönt, Quinones pedig egyszerűen képtelen betartani a fegyelmet. Ám hamar eljön az az idő, amikor mindenkinek be kell bizonyítani, hogy mire képes: váratlanul egy kis karibi szigetre, Grenadába rendelik őket, oda, ahol már minden élesben megy.

Mindenki megtapasztalta már, milyen az, amikor úgy érzi, hogy a vele zajló eseményeket egyszer már átélte. Doug Carlin ügynököt rutinnyomozás közben ez a deja vu vezeti egy titokzatos bűncselekmény nyomára. A New Orleans-i kompon történt robbanás ügyében nyomoz, amikor hatalmába keríti az érzés. Carlin egyre biztosabb abban, hogy a lányt, akinek a holttestét a nyomozás során megtalálták, látta már valahol és abban is, hogy a komp nem egyszerű baleset okán vált a lángok martalékává. A szigorúan titkos katonai eszköz segítségével próbálja elkapni a tetteseket.

A kémek nem válogatnak az eszközökben. Egy titkos ügynök nemcsak pisztolyokkal, késekkel, mérgekkel és poloskákkal bánik tökéletesen. Ha kell, a teste lesz a fegyvere. Dominika Jegorova az orosz titkosszolgálat egyik legjobbja. És ahhoz, hogy a cége titkokat szedjen ki a CIA magas rangú emberéből, akinek a fejében ott van az Oroszországban működő amerikai ügynökök listája, csak egy eszközt használhat: el kell csábítania. Az akció jól indul, de azután hiba csúszik a számításba. A két ügynök életre-halálra menő játékba kezd: az átverések, hazugságok, fenyegetések csak a kezdetet jelentik – a ráadás a tiltott szenvedély.

Igaz történet alapján készült film az indiai szkihek történelmének legfontosabb csatájáról, mely 1897-n volt. Saragarh határerődjét 21 szikh katona védi Halvildar Ishar Singh (Akshay Kumar) parancsnoksága alatt. Az egyesült afgán törzsek 10.000 harcossal indulnak az erőd ellen; a hős szikh katonák menekülés helyett becsületük és önérzetük bizonyításaként felveszik velük a harcot.

Amikor kiderül, hogy a hataloméhes diktátor tömegpusztító fegyvereket ad el terroristáknak, a világ biztonságára ügyelő rettenthetetlen hősök embert próbáló küldetésbe fognak, hogy megmentsék az emberiséget. Mivel szükségük van valakire, aki beépül a terrorszervezetbe, a kommandó beszervezi Gary Johnstont, a Broadway új csillagát. Noha Gary vonakodik feláldozni a karrierjét, később belátja, hogy színészi tehetségére magasabb cél érdekében van szükség. A sztár bejut a fegyverkereskedők rejtekébe, ahol kiderül, hogy a terroristák megkezdték a terv végrehajtását.

A világhírű német regényíró, Erich Maria Remarque önként jelentkezett katonának az I. világháborúba, és ott szerzett - egész életét meghatározó - élményeit a Nyugaton a helyzet változatlan címmel 1929-ben megjelent és világsikert aratott regényében foglalta össze: a gimnáziumból épphogy kikerülő, fiatal nemzedék szemszögéből mutatja be a háború nyomorúságát és az emberekre gyakorolt iszonyú hatását. Hazafias lelkesedéssel vonul az iskolapadból a csatatérre a megtévesztett német ifjúság, hogy aztán rádöbbenjen, mennyire nincs köze az értelmetlen öldöklésnek az eszményekhez. A lövészárok-háború mindmáig egyik leghitelesebb és legmegrázóbb ábrázolását Eizenstein "kitűnő doktori munkának" nevezte, s Oscar-díjjal jutalmazták. Azóta is filmtörténeti klasszikus ez a mesteri korai hangosfilm.

A két megszállott futó, Harold (Ben Cross) és Eric (Ian Charleson) vérre menő küzdelmet vívnak egymással a győzelemért. Eric, az elszánt skót misszionárius Isten dicsőségéért fut, míg Harold a győzelmeivel akarja bebizonyítani jogos helyét a társadalomban. Ők ketten képviselik Angliát az 1924-es párizsi olimpián, s miután a futás mindkettőjük számára az életet jelenti, így küzdelmeik során hihetetlen indulatok és ellentétek feszülnek közöttük.

Két amerikai gép véletlenül szovjet légtérbe kerül, és az egyik gépet lelövik. Az eset felderítésével az USA legjobb pilótáját, Masters-t bízzák meg, akinek a gépe találatot kap, és a férfi az egyik közel-keleti ország börtönébe kerül. Fia, aki szintén kiváló pilóta egy tapasztalt oktató segítségével engedély nélkül berepül az ellenséges arab országba, hogy kiszabadítsa az apját. Ha magánakciója sikerrel jár, hősként térhet vissza, ha nem, odavesznek mindketten...

A vietnámi háború után, még mindig rengeteg amerikai katona van fogságban - egy emberen múlik, hogy hazatérjenek. A speciális erők ezredese James Braddock-nak az a küldetése, hogy felkutassa és megmentse a titkos vietnámi hadifogolytáborban sínylődő "ütközetben eltűnt" bajtársait. Feladatában az amerikai külügyminisztérium egyik gyönyörűszép tisztviselőnője és egy volt bajtársa segíti. Braddock felkészül a missziójára, szigorúan titkos információkat és korszerű fegyvereket halmozva fel. Az egyszemélyes hadsereg készen áll, hogy betörjön Vietnámba, de képes lesz-e a kiutat is biztosítani magának?

A film Indiában játszódik, a gyarmatosítás korában. A monszunesők után a tönk szélén álló földműveseknek ki kell fizetniük az adót az elmosott termés után is. A brit földesúr kihívja őket egy krikettmérkőzésre, amelynek tétje az adó elengedése, vagy duplán megfizetése. Az ismeretlen sportjátékban való helytállás reménytelennek tűnik az emberek többsége számára. Egy ifjú mégis vállalja a csapat megszervezését. Ő már sokszor figyelte az angolok játékát a pálya széléről. Most végre megmutathatja az ellesett trükköket...

Mike Deerfield alig tért meg Irakból, amikor egy kimenő után nem jelentkezik szolgálati helyén, az új-mexikói katonai bázison. Miután szülei értesülnek a nyugtalanító hírről, az apja, Hank felkerekedik, hogy megkeresse elveszett fiát. A rendőrség fiatal nyomozója, Emily Sanders vonakodva bár, de segít a keresésében. Amikor megcsonkított holttestre bukkannak a sivatagban, kiderül, az eltűnt fiú maradványai kerültek elő. Ahogy gyűlnek a bizonyítékok, úgy válik egyre ködösebbé az ügy, Deerfield és Sanders egyre nagyobb ellenállásba ütközik a hadsereg részéről.

The Pub Landlord’s rules are a pint for the fella and a glass of white wine or fruit based drink for the lady. It might be the 21st century but the landlord’s gaff is the last bastion of all things normal. He ain’t interested in change. It’s just the way things are, and don’t you or anybody else go questioning it.

Al Murray's Happy Hour was a chat show presented by comedian Al Murray and produced by Avalon TV. The first series aired in early 2007. It is broadcast on the British terrestrial TV network, ITV, and the first series was broadcast on Saturday nights at 10pm. The second series aired on Fridays at 10pm. A third series returned to ITV on 12 September 2008, in the same 10pm Friday night slot. However, UTV in Northern Ireland did not show the third series in the 10pm Friday night slot with the other ITV regions. They now show it the following Thursday at around 11.40pm, due to UTV regional programming on Friday nights. Murray presents the programme in his Pub Landlord persona: a stereotypically nationalistic, chauvinistic character. The show contains stand-up, guest interviews and live music. The show ends with Murray performing a Queen song with the musical guest.

Numerous wars were waged against Spanish colonizers who came to the Philippines in 1521. At the close of the 19th century, there was Andres Bonifacio's Katipunan.

Yan Poyue, a high school student who comes from a family of soldiers. He forgoes the university entrance examinations and joins the armed police force in order to prove his worth to his father.

As Haru emigrates from Japan with her family to the coffee plantations in Brazil, Natsu is left behind in the care of spiteful relatives. Losing all contact, each must make her own way in an unforgiving world. Hardships abound in the struggle to survive in war-torn Japan and in the face of anti-Japanese sentiment in Brazil, financial ruin, familial pressure, abandonment and lost love. However they also experience the precious joy of survival and success. Now, after 70 years, Haru comes back to Japan to find her estranged sister.