Kulcsszó Cavalry

Szilaj, a vad és fékezhetetlen paripa társainak vezetője, védelmezője. Egy napon harmonikaszót hoz felé a szél a hegyekből, ő pedig elindul, hogy megtudja az ismeretlen hangok eredetét. A távolban szokatlan fényeket pillant meg és ez végképp felkelti kíváncsiságát. Egy tábor tüzét fedezi fel, körülötte pedig furcsa lények - emberek -, akiket szintén sosem látott. Az első találkozás azonban drámai fordulatot hoz: az emberek lasszóval elfogják Szilajt, magukkal viszik, majd eladják a lovasság katonáinak. Az Ezredes megparancsolja, hogy törjék be a lovat, de az egymás után próbálkozó katonák nem járnak sikerrel. Az Ezredes ekkor taktikát vált, kikötözi Szilajt - de enni-inni nem ad neki. Ekkor felbukkan egy "kétlábú", egy fiatal dakota indián, Kis Patak, aki maga is az ezredes foglya.

Az 1955-ös furcsa villámlás után Martynak egyenesen 1885-be kell visszautaznia, hogy megmentse a Dokit egy túl korai haláltól. Nagy nehezen túléli az indiánok támadását és a barátságtalan városlakók intrikáit, s végül ráakad a Dokira, aki nem más, mint a városka kovácsa. Doki azonban nem hallgat a figyelmeztetésre, mivel fülig beleszeretett az elbűvölő tanítónőbe, Clara Claytonba. Így Marty feladata lesz, hogy kimenekítse őket a Vadnyugatról, s visszatérjenek a jövőbe

A második évezred hajnala előtt Bagdad városa a legfejlettebb civilizáció központja. Kultúrája védőfalai között az ifjú Ahmed Ibn Fahdlan élvezi előkelő helyzetével járó kiváltságait, amíg politikailag veszélyes kapcsolatba nem kerül egy gyönyörű fiatal nővel Mint távoli földre kiküldött képviselő Ibn szolgája és mentora Melhizédek társaságában karavánnal utazik, amikor a harcosok csapatával találkoznak. Ibn a banditákat színes, de durva csapatnak tartja, és nem hisz nekik, amikor arról a titkos ellenségről beszélnek, amely hazájukat pusztítja. Azt állítják, hogy az éjszaka homályából felbukkanó ellenség megcsonkítja az áldozatai holttestét és felfalja a halottakat. A szörnyű jelenség annyira megrémíti az embereket, hogy még nevét is csak ritkán ejtik ki hangosan. Bár Ibn nem hisz a hasonló mesékben, egy öreg jós figyelmezteti őket, hogy nem győzhetnek, ha nem lép be közéjük egy tizenharmadik harcos, aki nem északról való.

1868 - a texasi határvidék. Ethan Edwards testvéréhez érkezik látogatóba. A farmon megtudja, hogy a közelben komancsok bukkantak fel és úgy dönt, hogy a családnál lakó félvér cheerokee indiánnal felderíti a terepet. Amíg távol vannak, a komancsok megtámadják a farmot, és kegyetlenül lemészárolnak mindenkit. Csak Ethan kisebbik unokahúgát kímélik meg, őt azonban magukkal hurcolják. Ethan nem késlekedik: vállalva minden kockázatot és nehézséget, azonnal a gyilkosok nyomába ered és megfogadja, hogy addig nem nyugszik, amíg meg nem bosszulja családja kiirtását, és ki nem szabadítja az elrabolt lányt.

Nehéz idők járnak, nemsokára kitör az I. világháború. Albert édesapja eladja Joey-t a brit lovasságnak, akik rögtön be is vetik őt a frontvonalakon túl - így megkezdődik Joey kalandos utazása, háttérben az első világháborúval. A temérdek akadály ellenére Joey mindig bátran szembenéz a veszéllyel, megérinti az embereket, és megváltoztatja mindenkinek az életét, akivel útközben találkozik. Albert azonban képtelen elfelejteni hű hátasát és egyben legjobb barátját, így hátrahagyva otthonát, a francia harcmezőket veszi célba, hogy megtalálja, és hazavigye az ő csatalovát.

Az észak-amerikai polgárháború után két amerikai ezredes is nekiindul a mexikói sivatagnak. Egyikük, John Henry Thomas 35 dollárért próbál meg lovakat eladni a mexikói kormánynak, míg másikuk, a déli konföderáció elkötelezett híve, James Langdon ezredes új hazát, új életet, új lehetőségeket keres magának és embereinek. A két, ellenkező oldalon álló férfi ebben az új helyzetben kénytelen félretenni haragját és egymás ellen érzett ellenszenvét, hogy együtt nézzenek szembe a közös ellenséggel, az útonállókkal és a helybeli forradalmárokkal.

Az Egyesült Államok hadserege előtt már minden őslakos indián törzs vezetője letette a fegyvert és elfogadta az ultimátumot: rezervátumba vonulnak. Csupán egy maroknyi apacs törzs áll ellen a végsőkig. A lázadó Geronimo mindössze három tucatnyi emberével vív egyenlőtlen háborút 5000 amerikai katonával szemben. A karizmatikus indián-vezető több mint egy éven keresztül képes volt ellenállni, míg végül 1886 szeptemberében kénytelen volt megadni magát a Csontváz kanyonban. Geronimo kíméletlen harcos volt, ellenfelei azonban a hadsereg vezetőitől kezdve az indián fejvadászokig kivétel nélkül tisztelték őt hihetetlen kitartása, nagyszerű stratégiai érzéke és bátorsága miatt.

D'Artagnan, a fiatal vidéki nemes izgalmas kalandjai, aki azért jön Párizsba, hogy belépjen a muskétások közé. Résztvesz csetepatékban, találkozik szerelemmel, gyűlölettel, és amikor lobbanékonysága politikai cselszövésekbe sodorja, a királlyal és királynővel...és természetesen találkozik a férfias és minden próbát kiálló barátsággal a három muskétás: Athos, Porthos és Aramis iránt.

1863 áprilisában Marlowe ezredes azt a parancsot kapja, hogy három lovasszázaddal hatoljon be 500 km mélyen az ellenséges Konföderáció területére, és közben minél több vasútvonalat tegyen használhatatlanná. A rendkívül veszélyes küldetést erőltetett menetben kell végrehajtani. A fanatikus ezredest kizárólag a cél elérése érdekli, emberei sorsa egyáltalán nem. Ezért már az indulás pillanatától kezdve éles ellentét alakul ki közte, és a csapat orvosa, Kendall őrnagy között.

1878. szeptember. A cheyenne indiánok nyomorúságos körülmények között élnek a kormány által kijelölt kietlen, sivatagi rezervátumban: soraikat malária és éhség tizedeli. A kormány képviselői - ígéretük ellenére nem keresik fel őket, hogy meghallgassák panaszaikat. A végsőkig elkeseredett indiánok elhatározzák hát, hogy visszatérnek szülőföldjükre, ahol egykoron boldogan éltek. A rezervátumot azonban a törvény szerint tilos elhagyniuk. A fehérek közül az egyetlen, aki együtt érez velük, Deborah, az indián gyerekek tanítónője. Sorsukban osztozva velük megy, annak ellenére, hogy tudja, a helyőrség rövidesen üldözőbe veszi őket... A Maurice Sandoz regénye alapján készült film őszintén mutatja be az amerikaiaknak az indiánok elleni kegyetlen bánásmódjáról. A filmet Oscar-díjra jelölték.

A háború borzalmait maga mögött hagyó katona, Hondo Lane belebotlik a sivatagban egy védtelen asszonyra és fiára, akik az indiánok támadásainak vannak kitéve. A bátor férfi elhatározza, hogy mindenáron megvédi az asszonyt és gyermekét.

Brittles kapitány egy indiánok által rendezett tömegmészárlás alig néhány túlélőjének egyike. Amikor 1878-ban hír érkezik újabb indián zavargásokról, a nyugdíjazás előtt álló Brittles újra kivonul lovasságával, de ezúttal egy újabb vérfürdő megakadályozására. Csellel sikerül az indiánokat harc nélkül jobb belátásra bírnia azzal, hogy egy éjszakai rajtaütés során ellopatja lovaikat.

Sheridan tábornok mondta erről a vidékről "Ha Arizona és a pokol közül kellene választanom, én a pokolban laknék". Van is alapja e mondásnak, mert a rezervátumból kitört fosztogató, gyilkoló apacs indiánok rémületben tartják a lakosságot. Egy idős felderítő és egy fiatal, tapasztalatlan hadnagy kerül az élére annak a katonai különítménynek, amely parancsba kapja: bármi áron fékezze meg az apacs harcosok dühöngő vérengzését...

A denveri bányászok megszomjaztak a nagy munkában, nem csoda, ha úgy várják a következő whiskey-szállítmányt mint a messiást. A több hordónyi értékes nedű már úton van, és hogy biztosan célba is érjen, fegyelmezett katonák vigyáznak rá Thadeus Gearhardt hadnagy vezetésével! Hiába a fegyveres őrség, hiába a díszkiséret, a kísértés így is túl nagy ahhoz, hogy mindenki képes legyen ellenállni neki. Gearhard és emberei kénytelenek szembeszállni néhány marcona útonállóval, egy csapat vad sziú harcossal, és ha mindez még nem lenne elég, egy gigantikus homokvihar is nehezíti útjukat.

A sziú indiánok rezervátumba vonulása - amely békés küldetésként indul -, a lovasság generálisának személyes, véres bosszújává fajul ebben az epikus, akciódús családregényben, többek közt Tom Tryon és Harve Presnell a szerepésével.

Lai Xi, a japán küldött évtizedekig szolgálta a kínai császárt és most úgy érzi, eljött az idő, hogy végre hazatérjen. Előtte azonban uralkodója parancsára foglyul kell ejtenie Li hadnagyot, aki dezertált, miután megtagadta a gyermekek és asszonyok megölésére kiadott parancsot. A két harcos összecsap, de megszakítják a párbajt egy időre, amikor feltűnik egy szerzetes karavánja. An mester, a sivatag könyörtelen nagyura hírét veszi, hogy a szerzetes nagy kincset szállít és megtámadja a utazót. Lai Xi és Li hadnagy most összefog, de a legnagyobb csatájuk - amit majd egymás ellen kell megvívniuk - még hátra van...

A kosztümös szatírában a küzdelmet, a kalandot naturalista vérfürdővé, a szerelmet perverzióvá, a morált vallási fanatizmussá torzítják az alkotók. A frank birodalom határán egymást öldösik a rablók. Az egyik banda tagjai legutóbbi áldozatuknál egy kutyabőrt találnak csupán, melyről kiderül, hogy tulajdonosa birtokba vehet egy bizonyos várat. A legkevésbé sem bizalomgerjesztő Brancaleone vállalja, hogy eljátssza a lemészárolt lovag szerepét...

A vadnyugaton járunk. Egy kisebb csapat pisztolyos férfi elindul, hogy megkeressen egy családot, akiknek nemrégiben nyoma veszett. Úgy gondolják, szimplán elrabolhatták őket, de előbb-utóbb rá kell jönniük, valami természetfeletti dolog él a föld alatt, és az okolható a történtekért.

A polgárháború alatt Arizonában játszódó sztori középpontjában az Uniós (angol) hadifogolytábor vezetőjének zsarnoki uralma áll, aki ugyanolyan népszerűtlen saját emberei körében, mint a konföderációs börtöntöltelékek között. Azonban bebizonyosodik, hogy nem méltó ellenfele a beépült lázadó ügynöknőnek, aki arra használja bájait, hogy elcsábítsa a tábornokot és eközben egy tömeg felkelést szervezzen a táborban.

Thomas Thorn (Gary Cooper) azt a feladatot kapja, hogy vezesse egy katonai bázisra a Becsület Érdemrend várományosait. Mivel a csatatéren gyávának tartották, ezért Thorn reméli, hogy tanulhat útitársaitól az út során. A veszélyes úton azonban a túlélésért folytatott küzdelemben fény derül a hősök igazi jellemére.

The cavalry has been part of America's history since before the nation was founded and is still in service today. Charge into the fight with this 5-part series chronicling one of the most important branches of the military. From the horse-mounted regiments that birthed our nation to the armored machines paving the front lines, cavalry units have changed warfare and the outcome of battles for over 200 years.