Egy szeretetreméltó kutya magányosan él New Yorkban a nyolcvanas években. Manhattan pulzáló hétköznapjait nincs kivel megosztania, ezért úgy dönt, hogy rendel magának egy robotot. A furcsa páros életre szóló barátságot köt, kutya és robot elválaszthatatlanná válnak. A strandidény utolsó napján aztán bekövetkezik a legrosszabb: a robot beragad a tengerparti homokba és a kutyának hátra kell hagynia a legjobb barátját. A strandot bezárják és csak a következő nyáron nyit ki ismét.
John Masterman gigantikus Metropolisában csupán egy kiváltságos réteg élvezi a technikai fejlődés nyújtotta előnyöket. Számukra csodálatos kertek és ligetek kapui állnak nyitva, ők fényben és ragyogásban élnek. A város alsó szintjén tengődnek a szegények, a munkások, akik napfényt sose látnak, mesterségesen megvilágított körülmények között robotolnak naphosszat. A két szintet liftek kötik össze, egyébként lakóik között nincs semmi kapcsolat. Mígnem egy napon "lentről" érkezett gyerekcsapat zavarja meg a fentiek szórakozását, élükön a fiatal tanítónővel, Mariával. Ericet, Masterman fiát megszédíti a lány szépsége, és utána ered az alsó városba.
A táj, az épületek, az emberek kísérteties vonásokat öltenek, a vámpír megjelenését remegő fényhatások kísérik. Nosferatu lassított felvételt sejtetően mozog, a néző felé közeledve egyre hatalmasabb méretűre nő. Az expresszionista gyakorlattól eltérően Murnau nagyrészt eredeti helyszíneken forgatott.
Két testvér, Phil és Ted Stoneman Piedmontba, Dél Karolinába utazik, hogy meglátogassák barátaikat, a Cameron családot. Azonban barátságukra rányomja bélyegét, hogy a két családnak egymás ellen kell harcolniuk a Polgárháborúban. A háború kimenetele jelentős következményekkel jár mind a két család életére.
Chaplin filmje a mindennapi élet elgépiesedésének szatirikus - ugyanakkor érzelmes víziója. Charlie, a kisember bekerül a modernkori pokolba, azaz egy gyárba. A futószalagnál végzett monoton munka miatt az őrültek házába kerül. Felépülése után véletlenül belekerül egy utcai zavargásba, emiatt börtönbe zárják. Szabadulása után megismerkedik egy árva lánnyal, akit a gyámhatóság intézetbe akar zárni. A lány ennivalót lop, Charlie pedig nem tud fizetni az étteremben, emiatt mindketten újra börtönbe kerülnek. Charlie könnyes-kacagtató kalandokon keresztül végigjárja a modernkori pokol bugyrait. Habár '36-ban már létezett a hangosfilm és ez az a film, ahol először volt hallható Chaplin hangja egy nonszensz dalban, a szakértők ezt a filmet tartják "az utolsó nagy némafilm-komédiának". A hangtechnika tükrözi Chaplin ellenállását a változással (vagyis a hangosfilmmel) szemben, ez a film egy nagy korszaktól való búcsúzásnak is felfogható. Chaplin talán legnépszerűbb filmje.
Buster és szerelmi vetélytársa Ward, Kathryn szerelméért küzd. Ward, hogy befeketítse ellenfelét, ellopja a lány apjának óráját. Buster álmában - mint egy filmben - megjelennek élete szereplői. Ő a főszerepet alakítja, ifjabb Sherlockot, aki éppen eltűnt gyöngyök után nyomoz...(Némafilm)
Chaplin filozófikus és önirónikus filmje megannyi, mára klasszikussá lett poént vonultat föl a méltóságteljes cipőevéstől, a lírai zsemletáncig. A Vadnyugat hőskorában, aranyásók közt játszódó történet első részében bemutatott éhezést, lecsúszást s véletlen megmenekülést a másodikbeli felemelkedés tévútjai és az álmodozás követik, majd jön a tanulság: ebben a világban csoda mélkül nem számíthatunk embernek való életre és viszonzott szerelemre.
Alegorikus történet egy férfiről, aki küzd a benne lévő jó és gonosz ellen. Az egyik oldal egy vonzó nő a másik a felesége.
Egy csillagászati találkozón a társaság elnöke javaslatot tesz egy holdbéli utazásra. Kisebb ellenállás után, hat bátor csillagász beleegyezik a tervbe és megkezdik egy puskagolyó formájú űrkapszula építését melyet egy óriási ágyúból szándékoznak kilőni. Mikor elkészül a kapszula a csillagászokat kilövik egy csoport gyönyörű, tengerész egyenruhába öltözött nő segítségével. A Hold arca nyomon követi ahogy a kapuszla közeledik feléje és végső soron szemen találja.
A Csavargó magányosan tölti napjait a nagyvárosban. Egy nap rámosolyog a szerencse: beleszeret egy vak virágáruslányba és ráadásul megmenti egy milliomos életét, aki ettől fogva barátjának tekinti. A bökkenő csak az, hogy a gazdag mecénás csak akkor ismeri meg, ha részeg, és ebből sok-sok galiba származik. A szerencse forgandó. A Csavargó a gazdag pártfogójától kapott pénzből meggyógyíttatja a lányt, ő maga viszont börtönbe kerül... A hangosfilm kezdeti és a világgazdasági válság kiteljesedő időszakában készült filmjében Chaplin nem merte megkockáztatni a beszédet, mely ellentétbe került volna figurája groteszk vizuális külsejével. A tőkések méltányosságára apelláló szegénysegítő kampány idején Chaplin ennek lehetetlenségét mutatta meg.
(Némafilm, magyar felirattal)) Abel Gance monumentális Napóleon-filmje által került be a filmtörténetbe. Egyrészt a forradalmi filmtechnika alkalmazásáért, másrészt az új eszmék előharcosaként, de főként a francia esztétizmus képviselőjeként írta be magát a világ filmművészetének történetébe. A film eredeti hossza 15.000 méter volt, 9 órás vetítési idővel. Mi az egyik a mozik számára megvágott változatot mutatjuk be, mely mindössze kevesebb, mint a fele az eredetinek. A filmhez Francis Ford Coppola édesapja, Carmine Coppola komponált emlékezetes zenét.
Egy leányanya - karján újszülött babájával - elhagyja a szülőotthont, mögötte cinikusan összenevetnek a kapusok. Az anya fájdalmas tépelődés után egy Limousine-ba teszi kisbabáját, majd reményvesztetten elindul a folyó felé. Mire lelkiismeretfurdalástól és érzelmi sokktól gyötörten visszafut gyermekéért, az autót már ellopták a tolvajok. Az utcára kitett, árva kisfiú végül egy magányos, szegény kisemberhez kerül és elválaszthatatlan társakká válnak.
Ogyessza kikötőjében a munkások sztrájkolnak. A hajón matrózok egy csoportja Vakulincsuk vezetésével elhatározza, hogy csatlakoznak a sztrájkhoz. Másnap megtagadják, hogy egyenek a férges húsból készített ebédből. A hajó kapitánya a parancsmegtagadókra ponyvát dobat és lövetni akar rájuk, de a fedélzeten felsorakozott legénység átáll Vakulincsukék oldalára. A kialakult harcban a tiszteket lefegyverzik, a kapitányt lelövik, ám Vakulincsukot is halálos lövés éri. Holttestét partra szállítják és a mólón felravatalozzák, a város népe gyászolja. A kikötői lépcsőn gyülekező tömeg ellen katonaságot vezényelnek, esztelen mészárlás kezdődik. Válaszul a hajó ágyúi lövéseket adnak le a városi palotára. A flotta hajói felsorakoznak a lázadó hajó elfogására, ám azok matrózai is szolidárisak a Patyomkinnal, amely így győztesen kifuthat a tengerre, miközben felhúzzák rá a vörös lobogót.
Johnnie Gray mozdonyvezető egyaránt szereti mozdonyát, a Generálist és menyasszonyát, a bájos Mary Lee-t. Amikor Johnnie végzett munkájával, hazasiet Maryhez. A jövő tervezgetése legszebb időtöltésévé válik a két szerelmes fiatalnak. A békés élet azonban úgy tűnik várat magára, ugyanis kitör a háború Észak és Dél között.
Sorozatgyilkos szedi áldozatait London ködös utcáin: mindig kedden, és mindig szőke lányokat gyilkol meg. Ő a hírhedt “Megtorló”. Az egyik este titokzatos figura kopog be egy kiadó szobáért az egyik házba. Ki lehet ő? Csak nem a Megtorló??!
1927-ben járunk, a némafilmek korszakában. George Valentin az egyik legnagyobb filmcsillag, kinek élete tökéletesnek látszik. Ám szépen lassan elkezdenek terjedni a hangosfilmek, amelyekben George nem hajlandó szerepet vállalni, hiába pecsételi ez meg kapcsolatát feleségével és a nagyhatalmú stúdiófőnökkel egyaránt. És miközben George-ra a feledés homálya vár, a hangosfilm a legnagyobb sztárok közé emeli Peppy Millert, a feltörekvő és nem mellesleg gyönyörű színésznőt, aki nem közömbös az egykori színészlegenda iránt.
A 1980 documentary series exploring the establishment and development of the Hollywood studios and its impact on 1920s culture.
Mammamia! is an Italian television series that aired between 2003 and 2004 , written and directed by Maurizio Nichetti. The series unfolds in thirty episodes of eight minutes each, and no dialogue. The heroine is Angela Finocchiaro, who plays the part of a mother struggling with the problems of the daily life of her children of 4, 7 and 13 years.
A series about the life, career and works of the movie comedy genius.
Paul Merton profiles some of the great stars of silent comedy, examining their lives and works, and uncovering seldom-seen material
Spanish documentary series.
