Kulcsszó Strugatsky

Ez a Sztrugackij-fivérek ihlette fantasztikus film egy sivár iparváros lepusztult perifériáján elterülő és az élet szabályaival dacoló, rejtélyes Zónáról, ahova az utat egyedül ismerő Sztalker vezet el egy írót és egy professzort, tulajdonképpen filozófiai értekezés, bár értelmezték politikai parabolaként és személyes látomásként is. Vizuálisan igen szuggesztív kamaradráma formájában veti fel az élet olyan nagy kérdéseit, mint az atomkorszak fenyegetése, a hit és a boldogság problémája, a kiútkeresés egy egyre lehetetlenebbé váló helyzetből és az ennek érdekében szükséges változ(tat)ások. A cím meghatározott célú határátlépőt jelent, és valóban a határ átlépéséről van szó, de a határ nem egyszerűen egy földrajzi övezet, a Zóna határa, hanem a belső világra s ezen belül arra a kényszerpályára utal, amelyen kialakítjuk viszonyunkat a jövőhöz.

A halott ember levelei című filmben egy nukleáris világkatasztrófát követően kísérhetjük végig egy maréknyi túlélő életét.

Maxim Kammerer, az ifjú felfedező űrhajóbaleset következtében ott ragad az örökké ködbe burkolózó Sarakhsh bolygón, ahol az emberek soha nem látták a csillagokat és azt hiszik hogy egy óriási gömb belsejében élnek. A Sarakhsh lakói betegesen idegengyűlölők, de ez nem az ő hibájuk: a Névtelen Atyák - a bolygó urai - a sugárzásos agymosással és propagandával kényszerítik a népet arra, hogy azt higgyék, amit kell. Maxim ennek a közepébe csöppen, felsőbbrendű intelligenciájával és testi erejével, és persze egy kívülálló morális érzékével természetesen rövid úton az ellenállók közé keveredik.

Makszim Kammerer, miután lezuhant az atomháború utáni Szaraks bolygón, és ráébred, hogy a lakosságot tudatmódosítással kormányozzák, úgy dönt, megdönti a rendszert. Azonban ez sokkal nehezebb, saját magán kívül szinte senkire sem számíthat. Ellop egy tankot, erővel magával viszi barátját, Gaj-t, és nekivág a déli pusztaságnak.

Glebszkij felügyelőt egy félreeső helyen lévő hegyi szállodába hívják ki, ahol az igazgató értetlenül fogadja. Egy lavina miatt megszakad a kapcsolat a külvilággal, ezért a felügyelő kénytelen lesz a nap hátralevő részét a szálloda különös vendégeivel tölteni. Titokzatos események láncolata veszi kezdetét: Olafot holtan, Hinckust az ágyához kötözve találják, a szálloda mellett egy fagyott embert fedeznek fel. Glebkszkij munkához lát, ám olyan következtetésekre jut, amelyekkel nehéz a józan észnek kiegyezni. A Sztrugackij testvérek azonos című fantasztikus regényét feldolgozó film a racionális elme és a természetfeletti találkozásáról szól. A film képi világa és Sven Grünberg zenéje szuggesztív légkört teremt, amely annak idején sok észt kiskorúnak és gyengébb idegzetű felnőtt nézőnek okozott jóleső borzongást.

Marjanov, a fiatal orvos egy vidéki türkmén városban kap állást. A keleti egzotikum, a különféle kultúrák egymás mellett élése különös létszférákat és szellemi dimenziókat tár fel a meditációra amúgy is hajlamos fiú előtt. A dokumentarista pontosságú közegábrázolásból történő izgalmas gondolati elrugaszkodásokban eredeti módon ötvöződik a rendező egyidejű vonzalma a tényszerűség és a bölcseletiség iránt.